A kárpátaljai magyarság helyzete, a magyar–ukrán kisebbségi megállapodás végrehajtása és az anyaországi támogatások jövője állt az Országgyűlés magyarságpolitikai bizottságának csütörtöki ülésének középpontjában. A tanácskozáson a kormány képviselői mellett felszólaltak a kárpátaljai magyar szervezetek vezetői is.
Orbán Anita külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a kárpátaljai magyar közösség jelenleg a legnehezebb helyzetben lévő külhoni magyar nemzetrész. Mint fogalmazott, az orosz–ukrán háború, az elvándorlás, a mozgósítás és a bizonytalanság az elmúlt években jelentős veszteségeket okozott a közösségnek.
Felidézte, hogy a június elején bejelentett magyar–ukrán megállapodás értelmében Kijev vállalta a kisebbségi jogokat érintő jogszabályok módosítását az oktatás, a nyelvhasználat, a kultúra és a politikai jogok területén. Hangsúlyozta, hogy a vállalások teljesítését kétoldalú és európai uniós szinten is folyamatosan ellenőrzik majd.
A külügyminiszter közölte: az első hivatalos értékelésre várhatóan október–novemberben kerül sor. Arra is figyelmeztetett, hogy ha Ukrajna nem teljesíti a megállapodásban vállaltakat, az automatikusan megakaszthatja az ország uniós csatlakozási tárgyalásainak első fejezetét.
Orbán Anita beszámolt arról is, hogy a két ország között intézményközi munkacsoport alakul, amely közös monitoringot végez majd, és feladata lesz a két ország állampolgárait érintő esetleges jogsérelmek gyors kivizsgálása is. Emellett várhatóan már a nyár végén vagy kora ősszel újra összeülhet a magyar–ukrán kisebbségi vegyes bizottság, amely legutóbb 2021-ben ülésezett.
A miniszter kitért a szerdán elfogadott ukrán kormányrendeletre is, amely továbbra is biztosítja az állami finanszírozást az ukrán mellett uniós kisebbségi nyelven oktató kis létszámú iskolák számára. Ezt a júniusi megállapodás első jelentős eredményének nevezte, ugyanakkor jelezte, hogy a rendelet részleteit még vizsgálják, a vitás kérdéseket pedig diplomáciai úton tisztázzák.
A bizottsági ülésen felszólaló Brenzovics László, a KMKSZ elnöke elmondta: a háború kezdete óta mintegy 120 kárpátaljai magyar vesztette életét, miközben a térségből hozzávetőleg 350 ezren távoztak, és a magyar közösség létszáma is jelentősen csökkent. Ugyanakkor kiemelte, hogy a háború ellenére egyetlen magyar iskola sem zárt be, és a felsőoktatási intézmények is folyamatosan működnek.
Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke megköszönte a magyar–ukrán megállapodást, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a középiskolai hálózat tervezett átalakítása újabb kihívást jelenthet a magyar oktatás számára.
A jelen lévő kárpátaljai szervezetek képviselői egyhangúlag hangsúlyozták: a magyar állami támogatások fenntartása továbbra is nélkülözhetetlen a kárpátaljai magyar intézményrendszer működéséhez.
A bizottság elnöke, Nacsa Lőrinc a tanácskozást követően közölte: az anyaországi támogatások folytatása nem lehet kérdés, hiszen ezek jelentik a kárpátaljai magyarság megmaradásának és túlélésének egyik alapfeltételét. Emellett fontosnak nevezte a humanitárius programok folytatását, valamint a magyar–ukrán megállapodásban vállalt kötelezettségek mielőbbi végrehajtását.
