Több mint 146 ezer diák számára kezdődött meg a 2026/2027-es tanév Kárpátalján. Évről évre kevesebb gyermek ül iskolapadba, a háború és az elvándorlás pedig különösen érzékenyen érinti a kisebb települések, köztük a magyar tannyelvű intézmények jövőjét.
Simon Rita
A Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás adatai szerint az állami fenntartású oktatási intézményekben 146 282 diák kezdi az új tanévet, közülük 10 676-an első osztályosok.
Az idei tanév egyik fontos újdonsága, hogy szeptembertől valamennyi iskolás számára biztosítani kell a meleg étkezést. Kárpátalja erre csaknem 400 millió hrivnya állami támogatást kapott. A háborús körülmények miatt továbbra is kiemelt kérdés az iskolák energiafüggetlensége. A megye oktatási intézményeinek túlnyomó többsége már rendelkezik alternatív áramforrással, tizenhárom iskolában pedig napelemes rendszert építenek ki 22,7 millió hrivnya állami támogatásból.
Szeptember 1-jétől a pedagógusok és tudományos-pedagógiai dolgozók alapbére is újabb 20 százalékkal emelkedik. Változik a bérezés számítási rendszere, miközben az iskolai pedagógusok presztízspótléka 20–30 százalék között alakulhat.
A magyar oktatási intézményekben is becsengettek. A rendelkezésre álló összesítések szerint Kárpátalján mintegy száz olyan iskola működik, ahol valamilyen formában magyar nyelvű oktatás folyik. Ezek között vannak tisztán magyar tannyelvű és ukrán–magyar vegyes oktatási intézmények, valamint egyházi és magánfenntartású líceumok is.
A becsengetés tehát idén sem pusztán egy új tanév kezdetét jelzi. Háború, elvándorlás, oktatási reform és egyre súlyosabb demográfiai gondok közepette Kárpátalján minden megtartott osztály, minden működő iskola és minden első alkalommal iskolapadba ülő gyermek egy közösség jövőjéről is szól.
A korábbi bizonytalanságok után a Csapi Széchenyi István Líceum megtarthatta tizedik osztályát. Az ügy hátterében nem az oktatás színvonalával kapcsolatos probléma állt, hanem az ukrajnai középiskolai oktatási rendszer átalakítása és az ezzel összefüggő létszámkövetelmények. A reform különösen a kis létszámú intézményeket hozza nehéz helyzetbe. Csapon tavasszal még olyan döntés született, amelynek értelmében a magyar líceum nem fogadhatott volna új tizedikeseket, majd gimnáziummá minősítették volna vissza. A terv ellen a szülői közösség is határozottan fellépett.
Az egyik átmeneti megoldás szerint a felsőbb évfolyamos magyar diákok továbbra is magyar nyelven, a jelenlegi iskolában tanultak volna, ugyanazokkal a pedagógusokkal. Jogilag azonban a másik csapi líceumhoz tartoztak volna, és az érettségi bizonyítványukat is ott állítanák ki.
Végül a fenntartó Csapi Városi Tanács engedélyezte a tizedik osztály megnyitását.
Maha László igazgató a KISZó-nak elmondta, az intézmény 213, ténylegesen helyben tanuló diákkal kezdte meg az új tanévet.
Az első osztályba 16-an, a tizedikbe 21-en iratkoztak be, a végzős tizenegyedik osztályban pedig 15-en tanulnak. A felsőbb évfolyamokra a környező településekről is érkeznek diákok.
A kis létszámú nemzetiségi iskolák számára fontos változást jelent az ukrán kormány júliusban elfogadott, 929. számú rendelete is. A kormány azonban fontos kivételt épített be: ez a kizárás nem vonatkozik. A szabályozás kivételt biztosít azoknak az intézményeknek, ahol működik olyan osztály vagy csoport, amelyben nemzeti kisebbségi nyelven – és egyben EU-s hivatalos nyelven – tanítanak.
A rendelet ugyanakkor nem old meg minden, az oktatási reformhoz kapcsolódó kérdést. A líceumi státusz és a felső középiskolai hálózat jövője továbbra is szorosan összefügg a tanulói létszámmal. Maha László korábban arra is felhívta a figyelmet, hogy a csökkenő gyermeklétszám nem kizárólag a magyar intézmények problémája, hanem Ukrajna-szerte komoly kihívás.
Az országos adatok különösen jól mutatják a demográfiai probléma súlyát. Ukrajnában idén több mint 3,5 millió diák kezdte meg a tanévet 11 940 oktatási intézményben.
Közülük 243 398-an első osztályosok. Összehasonlításképpen: 2018-ban még több mint 450 ezer gyermek kezdte meg az első osztályt. Vagyis nyolc év alatt több mint 200 ezerrel csökkent az iskolakezdők száma.
A tendencia a következő években tovább erősödhet. A háború első teljes évében már csak mintegy 206 ezer gyermek született Ukrajnában, 2023-ban pedig hozzávetőleg 187 ezer. Mire ezek a korosztályok elérik az iskoláskort, a jelenleginél is jóval kevesebb elsősre lehet számítani.
Ehhez társul az elvándorlás. Mintegy 315 ezer ukrán gyermek jelenleg külföldön tanul. Számukra 120 ellenőrzött ukrán oktatási központ működik különböző országokban, az ukrán oktatási rendszer pedig külön ukránismereti programmal igyekszik fenntartani kapcsolatukat az anyanyelvvel, a történelemmel és az országgal.
Az ukrajnai iskolák működését továbbra is meghatározza a háború. Több mint 8000 intézményben személyes jelenléttel zajlik az oktatás, több mint 2200 iskola vegyes, tehát jelenléti és online oktatást alkalmaz, 1306 intézmény pedig kizárólag távoktatást folytat. A jelenléti oktatást biztosító iskolák több mint 82 százaléka rendelkezik megfelelő óvóhellyel.
