A Himnusz születését és a Magyar Kultúra Napját méltatták Beregszászban

A Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet (KMMI) és a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK) nemzeti imádságunk, a Himnusz megírásának 200. évfordulója előtt tisztelegve rendezte meg a Magyar Kultúra Napjához kapcsolódó hagyományos rendezvénysorozatát Beregszászban.

Hegedűs Csilla

A szervezők a vendégeket és az érdeklődőket az Európa-Magyar Házban várták, ahol elsőként megnyitották Matl Péter Ötössével/Po pjaty című grafikai sorozatának kiállítását. Az ezt követő kulturális összeállításban fellépett az eszenyi Ritmus néptáncegyüttes és a BorzsaVári népzenei együttes.

Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspökének áldása után dr. Zubánics László, a KMMI elnöke köszöntőjében a 200 éves Himnuszt, a Magyar Kultúra Napját méltatta.

A Beregszászi Értelmiségi Fórum idén A kárpátaljai magyarság a háború árnyékában címet kapta. Elsőként dr. Szili Katalin miniszterelnöki megbízott tartott előadást Magyar túlélési stratégiák a Kárpát-medencében címmel.

A magyar Országgyűlés volt elnöke kihangsúlyozta, fontosnak tartotta eljönni, és személyesen elmondani azt, hogy köszönettel tartoznak a kárpátaljai magyarok kiállásáért, azért, hogy őrzik azt, ami a mienk, ami közös: az identitásunkat, nyelvünket, kultúránkat.

– Szeretném egyúttal kifejezni mérhetetlen szolidaritásunkat is. Azért is, mert az elmúlt két esztendőben olyan dolgokat élünk meg, amit mi magunk sem gondoltunk volna. Nem gondoltunk a világjáványra, nem gondoltunk arra, hogy egy háború árnya vetül ránk. És ennek keretében, ha már a Magyar túlélési stratégiák a Kárpát-medencében címet kapta az előadásom, az a kérdés, hogy mindezt hogy tudjuk mi együtt túlélni. Nagyon sajnálatosnak tartom azt, hogy Ukrajna európai uniós integrációja folyamatának az árnyékában kerül sor azokra a nemzeti kisebbségek elleni megnyilvánulásokra, melyek az elmúlt napokban is történtek: magyar zászlók, feliratok eltávolítása. És itt meg is kell jegyeznem, hogy nekünk sem engedték meg, hogy a Munkácsi várban megkoszorúzzuk Petőfi Sándor szobrát.

Nyilvánvaló, hogy ez a munkácsi járási tevékenységnek tudható be. Nem tudom, hogy ebben a háborús helyzetben miért van szükség arra, hogy még a nemzeti kisebbségekkel szemben is ilyenfajta megnyilatkozásokra kerüljön sor – jegyezte meg dr. Szili Katalin.

Hozzátette, ma, amikor a magyar kultúráról emlékezünk meg, külön ki kell emelni, hogy az, ami a magyar önazonosság megőrzését jelenti, különleges, fontos érték számukra. Ezért további támogatásukról biztosította az itt élő közösségeket, köszönetet mondott az őrségállásért, amit az itteniek végeznek. Végül kihangsúlyozta, mindent megtesz majd – akár Brüsszelhez fordulva  – azért, ami nemcsak az itteni jogszükítésekben, hanem a hétköznapi gyakorlatban is itt megjelenik.

Dr. Kalmár Ferenc nagykövet, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri különmegbízott, az Magyar-Ukrán Kisebbségi Vegyesbizottság magyarországi társelnöke Szomszédságpolitika a háború árnyékában címmel tartott előadást.

A politikus kihangsúlyozta: minden időben és korban, minden egyes magyar számít.

Mint mondta, a kárpátaljai magyarság a háború miatt fizikai létében és identitásában is veszélyeztetett. Hozzátette, a magyar kultúra egy stabil kultúra a világban, amire büszkék lehetünk, amire alapozni, támaszkodni lehet. A szomszédságpolitika alakulásával kapcsolatban kifejtette, a karácsony előtt megjelent kisebbségi törvény egyáltalán nem mondható kisebbségvédelmi törvénynek. Arról szól, hogy a kisebbségi társadalom, a kisebbségi közösségek hogyan viszonyuljanak és hogyan integrálódjanak a többségi társadalomhoz.

– A probléma ezzel az, hogy a törvény nem adja már meg azokat a kollektív jogokat sem, amit a ’92-es törvény adott. És a kollektív jogok nélkül egy közösségnek az integrálódása a többségi társadalomba egyenlő az asszimilációval.

Utoljára 2011-ben ült össze a kisebbségi vegyesbizottság, és akkor sem sikerült egyeségre jutni. Én 2021-ben jártam Kijevben, az akkori társelnökkel találkoztam, arra kértem, indítsuk újra a közös munkát. Sajnos most az ukrán részről nincs olyan struktúra, ami ezzel foglalkozzon, pedig a nemzeti kisebbségeket érintő kérdések megvitatását folytatnunk kellene – zárta szavait dr. Kalmár Ferenc.

Megosztotta továbbá gondolatait a megjelentekkel dr. Pomozi Péter nyelvtörténész, író, a Magyarságkutató Intézet Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpont igazgatója, az ELTE BTK docense, dr. Zékány Krisztina tanszékvezető, dr. Zubánics László, az UMDSZ elnöke, aki arról beszélt, mégis hogyan tovább, vagyis a kárpátaljai magyarság túlélési lehetőségei az elfogadott ukrán kisebbségi törvény tükrében. Végül dr. Dupka György, a KMMI igazgatója, a MÉKK elnöke helyzetjelentést tartott a 2022. évről és a 2023-as kulturális tervekről, majd bemutatta a tavaly megjelent kiadványokat.

Megszokott, hogy a Magyar Kultúra Napja alkalmából díjakat, kitüntetéseket adnak át azoknak, akik szakterületükön kiemelkedően tevékenykednek, nevüket ezzel beírva a történelembe.

Az Együtt-nívódíjat idén Gerzsenyi Gabriella írónak ítélték oda.

Laudációt Vári Fábián László Kossuth- és József Attila-díjas költő, a Magyar Művészeti Akadémia irodalmi tagozatának vezetője, az Együtt szerkesztőbizottságának elnöke mondott, aki felolvasott a kitüntetett Brüsszel után szabadon című 2021-ben megjelent könyvéből is

Gerzsenyi Gabriella polgári foglalkozása szerint jogász, aki szépen ívelő, tizenhat éves brüsszeli szakmai pályát szakított félbe azért, hogy családjával visszatérjen Magyarországra.

Az Anyanyelvápolók Szövetsége oklevélben részesítette

  • a 60 éves Ungvári Nemzeti Egyetem (UNE) Ukrán–Magyar Oktatási és Tudományos Intézet (UMOTI) Magyar Filológiai Tanszékét;
  • dr. Zékány Krisztina nyelvészt, docenst, az UNE UMOTI Magyar Filológiai Tanszékének vezetőjét;
  • dr. Györke Magdolna nyelvészt, az UNE UMOTI Magyar Filológiai Tanszéknek docensét;
  • dr. Zubánics László történészt, az UNE UMOTI Magyar Történelem és Európai Integráció Tanszék vezetőjét;
  • Fuchs Andreát, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének alelnökét, kulturális menedzsert;
  • Popovics Nikolettát, a Beregsomi Könyvtár és a Somi Irodalmárok Emlékmúzeumának vezetőjét;
  • Károly Erikát, a Csapi Városi Könyvtár vezetőjét.

A Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet oklevelét kapta:

  • Matl Péter szobrászművész, a Pro-Arte Munkács civil szervezet elnöke;
  • Szemere Judit, a KMMI programmenedzsere, a Kárpáti Hírmondó főszerkesztője;
  • Szabó Tibor, az eszenyi könyvtár igazgatója, a Ritmus Néptáncegyüttes vezetője;
  • Dalmay Árpád, a Beregszászért Alapítvány kuratóriumi elnöke;
  • Meskó János, a Sztálini Terror Áldozatai Kárpátaljai Emlékmúzeuma vezetője;
  • a nagyszőlősi Révész Imre Galéria (igazgató: Tóth Márta);
  • a Munkácsy Mihály Magyar Ház (igazgató: dr. Tarpai József);
  • a Nagydobronyi Zöld Ág Kórus (vezetője Hidi Erika).

A beregszászi ünnepségsorozat az Európa-Magyar Ház emlékfalán helyet kapó, Dalmay Árpád által felajánlott Széchenyi István emléktábla felavatásával, illetve a posta épületén található Kölcsey Ferenc emléktábla csöndes koszorúzásával ért véget.

Forrás:

KISZó

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *