A külhoni magyarságnak nem csupán magyar nyelvű, hanem magyar szellemiségű, magyar érzületű, de ugyanakkor szakmailag kifogástalan magas színvonalú médiumokat kell biztosítanunk, ha valóban szolgálni akarjuk ezeket a nemzetrészeket, hangzott el a tizenkilenc évvel ezelőtt megalakult Kárpát-medencei Magyar Újságíró Egyesületek Közöségének (KMÚEK) Sátoraljaújhelyen megtartott értekezletén. A szakmai szervezet találkozójának a Rákóczi Hotel, Tábor és Rendezvényközpont adott otthont.
Megnyitó beszédében Molnár Judit főszervező, felvidéki újságíró rámutatott: hatalmas előrelépés, hogy a KMÚEK eddigi tevékenységének eredményeképpen létrejöttek azok a közvetlen ismeretségek és barátságok, amelyeknek köszönhetően bármikor megkereshetjük egymást, ha az egyes nemzetrészek életéről megbízható és hiteles információra van szükség.
Ez a hely a találkozások helye, hangsúlyozta a vendéglátók részéről Dán Katona Flóra. Az elmúlt években sok tízezer diák fordult meg a Rákóczi Táborban, és idén nyáron is a Rákóczi Szövetség rendezvényeire több mint tízezer fiatal érkezik nemcsak a Kárpát-medencéből, de a nagyvilág harminchat országából is.
A Kárpát-medencei egységes gazdasági, szellemi és kulturális tér, az élet különböző szegmenseit érintő hálózat kiépítésének fontosságát ecsetelte előadásában Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, aki a közelgő EU-s, magyarországi romániai önkormányzati választások kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy mindenütt el kell érni, hogy a magyar nemzet érdekei érvényesüljenek. Ehhez pedig összefogásra van szükség, és arra, hogy az elkövetkező sorsdöntő időszakban lehetőleg valamennyi modern médiafelületen jelen legyünk és hallassuk hangunkat.
Ma is ugyanazt akarjuk, mint a közel két évtizeddel ezelőtti megalakulásunk alkalmával: legjobb tudásunk szerint művelni azt a hivatást, megélni azt az elhivatottságot, amit újságírásnak nevezünk, hangsúlyozta évértékelő beszédében Klemm József, a KMÚEK tiszteletbeli elnöke. És nem akarjuk, hogy a húsz évvel ezelőtti tragikus döntéshez hasonlóan bármikor ismét megpróbáljanak éket verni az anyaország és az elszakított nemzetrészek közé. Készülünk megünnepelni a KMÚEK fennállásának huszadik évfordulóját, s ez komoly feladatokat ró az ünneplőkre: összegezni kell, hogy mi mindent sikerült elérni az elmúlt két évtizedben, mit kaptunk ettől az összekapaszkodásból, és mit köszönhetünk a közös gondolkodásunknak. Emellett meg kell fogalmazni, hogy mit kell tennünk, hogy a határokon átívelő szakmai társulás sikeresebb, hatékonyabb és gyümölcsözőbb tevékenységet végezzen. A tiszteletbeli elnök a legfontosabb feladatok között említette az egységes külhoni médiastratégia kidolgozását, a KMÚEK etikai kódexének elfogadását és a Kárpát-medencei mentorprogram megvalósítását.
Csermák Zoltán a nemrég elhunyt barátról, kollégáról Havasi Jánosról emlékezve hangsúlyozta: felnéztem rá felmenői tiszteletéért. Édesanyjának emlékére írt memoárkötete kapcsán Havasi János így fogalmazott: meg kell fogni a pillanatot, mert elszáll, és mi szegényebbek leszünk. Ez vezette az egyszemélyes stáb éltetéséhez, ami mindig készen állt hangban-képben, hogy a pillanatot megragadja.
A tanácskozáson „A magyar nemzet Európában” címmel tartott előadást Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó, aki felidézte, hogy az elmúlt három év alatt nagyot változott a világ, s benne az Európában és a Kárpát-medencében élő kisebbségek helyzete is. Rámutatott: az Európai Unió magyar elnöksége idején a nemzeti kormány hangsúlyozni fogja azt az álláspontját, hogy a nemzeti kisebbségek ügye nem belügy, hanem európai ügy, és hogy a nemzeti kisebbségek védelmének alapja az identitáshoz való jog. Az előadó felvetette: biztosítani kell a nemzetiségi kisebbségeknek a szülőföldhöz való jogát, hogy oda tömegesen ne telepítsenek be másokat. Szólt a nyolcszáz évvel ezelőtt, 1224-ben II. András magyar király által elfogadott törvényről, amely biztosította az erdélyi szászok önálló jogállását – ez szintén példaértékű az öreg kontinens történetében.
Ezt követően a jelenlévő újságírószervezetek képviselői vázolták a Kárpát-medencében működő magyar médiumok jelenlegi helyzetét, megfogalmazták az olvasók, a néző velük szemben támasztott elvárásait. A magyarság ügye melletti elköteleződés nem mehet a szakmaiság, a hitelesség rovására, hangsúlyozták. Polémia alakult ki a nyomtatott sajtó jövőjével kapcsolatban. Dunda György, a Kárpáti Igaz Szó lapigazgatója az újjáalakuló Kárpátaljai Magyar Újságírószövetség kapcsán elmondta: jelenleg valamennyi médium a túlélésért küzd, és a hadköteles korú férfi újságírók fizikai mozgása igencsak korlátozott.
Szentesi Zöldi László (Magyar Nemzet) Bátorság és kiállás az újságírásban című előadásában rámutatott: szakmai-erkölcsi hozzáállás nélkül ez a munka még rövid távon sem folytatható. Bátran ki kell állnunk önmagunkért és közönségünkért. Az előadó felhívta a figyelmet a belekényelmesedés veszélyeire, s arra, hogy ne keressük a politikusok kegyeit.
A tanácskozás végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadtak el, melyben leszögezték: mély együttérzésükről és szolidaritásukról biztosítják a háború sújtotta kárpátaljai magyar közösséget, és kifejezték készségüket, hogy mindenfajta segítséget magadnak a háborús térségben élő és dolgozó, a megmaradásukért küzdő és fizikai meglétükben is veszélyeztetett kárpátaljai kollégáknak. A Kárpát-medencei magyar újságírók üdvözölték azt a tényt, hogy 2024 második felében Magyarország veszi át az uniós elnökséget, ami a nemzeti kisebbségvédelem területén kedvező lehetőséget biztosít a közösségi előrelépésre. A sajtó képviselői egyetértettek abban, hogy a médiának mint a közvéleményt befolyásoló negyedik legnagyobb tényezőnek nyíltan és bátran fel kell vállalnia a magyar nemzetpolitika definiálásában és érvényesítésében ráháruló feladatokat. A jelenlevők egyhangúlag támogatták az erdélyi kollégák kezdeményezését, hogy a jövő évi, jubileumi találkozó szervezője a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete legyen.
A fórum résztvevői látogatást tettek II. Rákóczi Ferenc szülőhelyén, Borsiban, és ellátogattak Kassára is. A háromnapos programot zenés est és könyvbemutató színesítette.
Kovács Elemér
