Zubánics László UMDSZ-elnök: nem a mi közösségünk a legnagyobb, de a legszervezettebb és a leghatékonyabb
A háború következményei, a kárpátaljai magyarság demográfiai veszteségei, az oktatási intézményrendszer helyzete, valamint a magyar–ukrán kisebbségi megállapodás végrehajtása állt az Országgyűlés Magyarságpolitikai Bizottsága múlt heti ülésének középpontjában. A tanácskozáson a magyar kormány képviselői mellett a meghatározó kárpátaljai magyar szervezetek és oktatási intézmények vezetői számoltak be a közösség aktuális helyzetéről.
Szabó Sándor
Dr. Orbán Anita külügyminiszter elmondta, hogy a kormányalakítást követően újraindultak a magyar–ukrán kisebbségi szakértői egyeztetések. Ezek eredményeként június elején átfogó megállapodást jelentettek be a kárpátaljai magyar közösség jogainak megerősítéséről. Az ukrán fél diplomáciai jegyzékben vállalta az oktatást, a nyelvhasználatot, a kultúrát és a politikai jogokat érintő jogszabályok módosítását.
A tárcavezető tájékoztatása szerint a megállapodásban szereplő vállalások bekerültek Ukrajna Európai Uniónak benyújtott, felülvizsgált kisebbségi cselekvési tervébe is. A végrehajtást így nemcsak kétoldalú keretek között, hanem Ukrajna uniós csatlakozási folyamatának részeként is ellenőrzik. Az előrehaladás egy köztes uniós mérföldkőhöz kapcsolódik, ezért a vállalások teljesítését az Európai Unió is figyelemmel kíséri.
Az első konkrét végrehajtási lépés július 15-én történt meg. Az ukrán kormány olyan rendeletet fogadott el, amely fenntartja azoknak a közoktatási intézményeknek az állami finanszírozását, amelyekben az ukrán mellett valamely európai uniós nemzetiség nyelvén is oktatnak. A támogatás akkor is megmaradhat, ha a tanulói létszám egy meghatározott szint alá csökken. A rendelet a kárpátaljai magyar kis létszámú iskolák fenntartása szempontjából kiemelt jelentőségű.
A végrehajtás ellenőrzésére magyar–ukrán ombudsmani munkacsoport is létrejön. A három-három tagból álló testület feladata a két ország állampolgárait érintő jogsérelmek gyorsabb és összehangoltabb kezelése lesz. Emellett a magyar–ukrán kormányközi vegyes bizottság munkájának újraindítása is tervben van, amely szakértői szinten legutóbb 2021 szeptemberében ülésezett. A következő találkozóra legkésőbb kora ősszel kerülhet sor, az első uniós értékelést pedig október–novemberre várják.
Tompa Enikő miniszterhelyettes, parlamenti államtitkár felszólalásában elmondta, hogy a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium folyamatos kapcsolatot tart a kárpátaljai magyar szervezetekkel és intézményekkel, valamint figyelemmel kíséri az ukrán kisebbségjogi intézkedéseket és a nemzetközi monitoringeljárásokat. Kiemelte, hogy a kárpátaljai közösséget érintő pályázati programok folytatódnak. Dr. Kollai István nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár hozzátette, hogy a rendszeres kapcsolattartás révén közvetlenül követik a magyar intézmények működését és a kisebbségi jogok gyakorlati érvényesülését. Tájékoztatása szerint az idei és az egyedi támogatási kérelmek kifizetése is rendben halad, így az esetleges későbbi támogatási változások nem okoznak fennakadást.
Folyamatosan ellenőrizni kell a vállalások végrehajtását
Dr. Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke részletesen ismertette a kisebbségi jogszabályok kidolgozásának és alkalmazásuk ellenőrzésének folyamatát. Felidézte, hogy 2017 és 2022 között a kárpátaljai magyarság ukrajnai megítélése kifejezetten kedvezőtlen volt. Az ukrán nyilvánosság egy részében a magyar közösséget biztonsági kockázatként és szeparatista tényezőként mutatták be. Megítélése szerint 2022 után változás kezdődött az ukrán társadalom szemléletében. Miután nyilvánvalóvá vált, hogy a kárpátaljai magyarok is részt vállalnak az ország védelmében, a közösséget egyre kevésbé ellenségként, inkább az ukrán állam részét képező tényezőként kezdték kezelni. Megemlítette, hogy a teljeskörű háború első kárpátaljai katonaáldozata a magyar nemzetiségű Kis Sándor tengerész volt.
„A kárpátaljai magyarság ugyan nem a legnagyobb, de a legszervezettebb, és intézményeit tekintve az egyik legjobb helyzetben lévő ukrajnai közösség”
– fogalmazott Zubánics László. Elmondta, hogy a kárpátaljai magyar szervezetek hosszú éveken keresztül részt vettek az európai kisebbségvédelmi eljárásokban. A kisebbségi keretegyezményhez, a nyelvi chartához és az Ukrajnáról készült országjelentésekhez rendszeresen készítettek árnyékjelentéseket, amelyeket eljuttattak az illetékes európai fórumoknak. Szerint ennek a következetes érdekképviseletnek is szerepe volt abban, hogy a nemzeti közösségek szempontjait a kisebbségi törvény kidolgozásakor már nagyobb mértékben figyelembe vették.
Zubánics László elmondta, hogy a kisebbségi törvényhez kapcsolódóan egy országos nemzetiségi tanács is létrejött, amelyben alelnökként van jelen. A testület törvényelőkészítési és törvényvéleményezési jogkörrel rendelkezik. A magyar képviselők a román, a moldáv és a bolgár közösség képviselőivel is együttműködnek, mivel intézményi és kisebbségjogi problémáik több ponton hasonlóak. Hangsúlyozta, hogy a tárgyalások során nemcsak a politikai vállalásokat, hanem az egyes módosítások ukrán jogrendszerbe való beilleszthetőségét is vizsgálták. A szakértők áttekintették az oktatási, nyelvhasználati, önkormányzati és más ágazati jogszabályokat, hogy azonosítsák a végrehajtás lehetséges akadályait és kiskapuit. A javaslatcsomag hét-nyolc különböző törvényhez kapcsolódik, ezért a tényleges alkalmazáshoz több jogszabály összehangolt módosítására van szükség.
Az UMDSZ elnöke kitért arra is, hogy a kisebbségi cselekvési terv az eredeti néhány pontból 47 oldalas dokumentummá bővült. Végrehajtását az Európai Bizottság félévente ellenőrzi, a kisebbségi törvény módosításai pedig az ukrán jogalkotásban uniós integrációs minősítést kaptak, így elsőbbséget élvezhetnek. A magyar civil szervezetek számára az ukrán–magyar kisebbségi vegyes bizottság ukrán tagozatában is helyet tartanak fenn.
„A monitoring és a folyamatos ellenőrzés mindenképpen fontos”
– jelentette ki. Hozzátette, hogy a vállalások teljesítését rendszeresen számon kell kérni, az ukrán félnek pedig folyamatosan be kell számolnia a végrehajtás állásáról.
A háború megváltoztatta Kárpátalja demográfiáját
Dr. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a közösség helyzetét alapvetően a 2014 óta tartó háború határozza meg. Tájékoztatása szerint 2022 februárja óta közel 120 magyar nemzetiségű férfi vesztette életét, és körülbelül ötszázan lehetnek jelenleg a fronton.
A háború következtében jelentős az elvándorlás, miközben Ukrajna keleti és középső területeiről nagy számban költöztek át Kárpátaljára. A 2001-es népszámláláskor 151 ezer fős magyar közösség létszáma a becslések szerint jelentősen, akár a felére is csökkenhetett, pontos adatok azonban nem állnak rendelkezésre. Brenzovics szerint a népességmozgások Kárpátalja társadalmi és gazdasági szerkezetét is átalakították.
„Az egyik legnagyobb eredménynek azt tartom, hogy Kárpátalján az elmúlt időszakban egyetlen iskola és egyetlen magyar oktatási nyelvű osztály sem zárt be. Minden iskola és osztály megmaradt”
– emelte ki a KMKSZ elnöke. Hozzátette, hogy továbbra is működnek a magyar felsőoktatási intézmények, az egyházi líceumok és gimnáziumok, a beregszászi magyar színház, a magyar nyelvű sajtó, rádió és televízió, valamint az egyházak karitatív és lelki szolgálatai. A működő intézményrendszer fenntartásához a magyarországi támogatások folyamatosságát kérte.
A szórványban is fenn kell tartani az oktatási hálózatot
Dr. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke részletes adatokat ismertetett a magyar oktatás helyzetéről. Közlése szerint az óvodai nevelésben 2968 gyermek vesz részt 118 olyan intézményben, ahol működik magyar nyelvű csoport. Közülük 85 kizárólag magyar, 33 pedig vegyes óvoda.
A magyarországi támogatások segítségével 75 óvodában teljes körű felújítást végeztek. Hetven intézményt új bútorokkal és konyhai berendezésekkel, 110 óvodát pedig korszerű oktatástechnikai eszközökkel és udvari játékokkal szereltek fel.
A közoktatásban 13 237 diák tanul. Kárpátalján 75 olyan iskola működik, ahol magyar nyelvű oktatás folyik, ezek közül 21-ben magyar és ukrán párhuzamos osztályok is vannak. A pedagógusszövetség a szórványban vasárnapi iskolai hálózatot is fenntart, amely 19 településen körülbelül ezer gyermeket ér el.
„A médiában elhangzik, hogy már nem maradt otthon senki. Én azt mondom: ha egy ember is marad nekünk, azért tenni kell”
– mondta Orosz Ildikó. Az elnök szerint a kis létszámú iskolák finanszírozásáról elfogadott rendelet fontos előrelépés, ugyanakkor további feladat a nemzetiségi iskola jogállásának visszaállítása. Kockázatot jelent a 2027-re tervezett líceumi átalakítás is, mivel a magas minimális évfolyamlétszám a kisebb magyar intézmények jelentős részének működését veszélyeztetheti.
A kettős diploma mérsékelheti az elvándorlást
Dr. Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem rektora elmondta, hogy az intézmény a 2025–2026-os tanévet 1582 hallgatóval kezdte meg. Ukrajnában a hivatalosan választható 110 felsőoktatási szakból mindössze 14 érhető el magyar nyelven. A választék elsősorban a pedagógusképzésre összpontosul, miközben hiányoznak többek között a magyar nyelvű műszaki, jogi és egészségügyi képzések.
A rektor beszámolt a magyarországi intézményekkel közösen működtetett kettős képzésekről is. Ezekben a hallgatók párhuzamosan rendelkeznek ukrajnai és magyarországi hallgatói jogviszonnyal, legalább egy szemesztert Magyarországon töltenek, tanulmányaik meghatározó részét azonban Kárpátalján végzik. Az együttműködések keretében az idén közel harminc kettős diplomát adtak ki.
„A kettős diploma az egyik leghatékonyabb eszköz az elvándorlás mérséklésére”
– fogalmazott Csernicskó István. Mint mondta, a hallgató így nem költözik át Magyarországra a diploma megszerzéséért, hanem a szülőföldjén alakíthatja ki társadalmi és kapcsolati hátterét.
A Rákóczi Egyetemhez kapcsolódó óvodai, iskolai, szakképzési és kulturális hálózat az elmúlt tanévben mintegy hatezer fiatalt ért el. „Nálunk az óvodától az egyetemig tanulhatnak a fiatalok magyarul” – mondta a rektor, hozzátette, hogy az intézményi hálózat a kárpátaljai magyar közösség legnagyobb munkaadója, a Rákóczi Egyetem pedig Beregszász és a Beregszászi járás egyik legjelentősebb adófizetője.
A bizottsági meghallgatás itt megtekinthető:
