Antónikné Polónyi Katalin és Ladányi Irén tiszteletére avattak emléktáblát Beregszászban

A Kárpátaljai Rózsahölgyek Társasága életében hagyománnyá vált, hogy egy rózsatővel és emléktáblával állítanak emléket Beregszász jól ismert vagy már elfeledett nőalakjai számára. Ebben az évben két hölgy előtt is tisztelgett a társaság: Antónikné Polónyi Katalin, Ukrajna Érdemes Népi Iparművésze, valamint Ladányi Irén, a Beregszászi Kodály Zoltán Művészeti Iskola alapítója és első elnöke kapott emléktáblát a beregszászi Budapest parkban.

A rendezvény kezdetén Mező Dianna, a társaság elnöke köszöntötte a megjelenteket. Köszöntőjében elmondta: mindkét hölgy olyan örökséget hagyott maga után, mely nemcsak Beregszász városának, de az egész vidék számára nagy jelentőséggel bír és valódi értékel képvisel.

Ladányi Irén életútját és munkásságát Bobály István, a Beregszászi Kodály Zoltán Művészeti Iskola igazgatója ismertette a jelenlévőkkel. Ladányi Irén tehetséges zongoraművész volt, aki a külföldi fényűző karrier helyett Beregszász városát választotta, hogy itt gyermekek zenei nevelésével foglakozhasson. Irénke néni 46 éves zenetanári pályafutása alatt számos tehetséges művészt nevelt ki, diákjai körében tiszteletet és elismerést vívott ki magának.

Népdalcsokorral köszöntötte a megjelenteket a Szivárvány együttes, melynek tagjai Klárikova Zsófia, Deák Orsolya és Klárikova Ildikó.

Gál Adél, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Polónyi Katalin Textilmúzeumának munkatársa Antónikné Polónyi Katalin méltatását olvasta fel. Kiemelte: Polónyi Katalin hímző- és szövőcsoportot alapított Nagyberegen, nagy odaadással gyűjtötte és őrizte meg a helyi kézimunkákat, melyeket saját házában is előszeretettel kiállított. Az ő közreműködésével lett iskolai tantárgy a szövés és a keresztszemes hímzés. Kiemelkedő népművészeti munkásságáért Ukrajna Érdemes Népi Iparművésze kitüntetésben részesült.

Polónyi Katalin családtagjai nem tudtak személyesen jelen lenni az ünnepségen, de levél formájában megosztották gondolataikat, érzéseiket, melyet Prófusz Marianna, egykori tanítvány tolmácsolt. Meghatódva mesélte el személyes élményeit mindenki Katóka nénijéről, aki nélkül valószínűleg ő maga sem lépett volna a népművészet útjára.

A rendezvény a két művész emléktáblájának leleplezésével zárult.

Horváth Gabriella