UMDSZ

Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség

Babják Zoltán: Beregszász lakosainak komfortérzete a Vérke tisztaságán is múlik

5/5

– Harmadik ciklusát kezdte meg a város, illetve az elsőt a Beregszászi kistérség élén. Hogyan látja az elmúlt 30 év ukrán–magyar aktuálpolitikai helyzetét Kárpátalja tekintetében?

– Kijev tőlünk több mint 800 kilométerre van. Mi nyilván azt érezzük, hogy a pozitív jelzések lassabban jutnak el Beregszászhoz, mint pl. Lemberghez. Ebben az is nagy szerepet játszik, hogy vidékünk gazdasági sikere eltér az átlag ukrán sikerektől. Az a tény, hogy hegy- és sík vidékek egyaránt vannak régiónkban, sokak számára féltékenységre ad okot. Nekem az a feladatom, hogy amit kapunk Kijevtől, azt elfogadjuk. További féltékenységre ad okot az is, hogy Magyarország bizonyos szociális, egészségügyi és oktatási kérdésekben átfogó és kidolgozott koncepcióval rendelkezik ahhoz, hogy a szülőföldön maradás programja itthon érvényesülhessen, s hogy a helyiek ezt a talpalatnyi földet magyarként lakhassák be. Az ukrán politika pedig mindig arról szólt, hogy melyik térségnek van a legjobb lobbistája. Kárpátaljának nem voltak erős lobbistái – ezen a téren óriási késésben vagyunk.

– Véleménye szerint a közelmúlt társadalmi feszültségeit a kárpátaljai magyarság és a többségi társadalom között milyen tényezők generálták? Milyen irányba mozdulhatnak el ezek a jövőben?

– Mindennek az alapja a megfelelő dialógus. Lehet, hogy még többet kell beszélni, lehet, hogy nem volt a megfelelő szintre helyezve az egymás közötti párbeszéd. Állítom, hogy Beregszásznak vannak ukrán és magyar barátai egyaránt, viszont nem biztos, hogy ez a két baráti társaság mindig mindenben egyet tud érteni egymással. Mindenkinek tennie kell azért, hogy az ukrán és a magyar érdekek egybeessenek. A kárpátaljai magyarok ugyanazt akarják, mint az ukránok. Anyanyelvükön szeretnének beszélni, dolgozni és tanulni – élni. Ukrajna Alkotmánya nem tartalmaz erre vonatkozó tiltást vagy kizáró okot. Én is nagyon szeretném, hogy a gyermekem, unokám a magyar történelmet, nyelvet, irodalmat magyarul tanulhassa továbbra is. Úgy vélem, hogy a párbeszédbe a kárpátaljai magyar módszertani szakértőket is be kell vonni, hogy közösen dolgozzák ki, hogyan is képes egy magyar anyanyelvű gyermek magas szinten elsajátítani az ukrán nyelvet.

– Mi jellemzi a kárpátaljai társadalmat? Meglátása szerint milyen a közhangulat Kárpátalján?

– A jelenlegi „menjek vagy maradjak” hangulat senkinek sem tetszik. Optimista vagyok, és azért fogok dolgozni, hogy az emberek maradjanak egy kiszámítható holnapért, illetve azért is, hogy vissza tudjanak jönni azok, akiket elsodort tőlünk a gazdaság szele. Ugyanakkor ezek a „hisztérikus” munkavállalások Európában eddig nem végződtek sikertörténetekkel. Személy szerint nem ismerek olyan beregszászit vagy környékit, aki azt mesélte volna, hogy nagyon boldog külföldön, mert sikerült Brüsszelben saját pizzériát vagy Németországban saját sörözőt nyitnia.

– A közelmúltban jelentős közigazgatási reformok történtek az országban. Milyen módosításokkal jár az új közigazgatási felosztás a Beregszászi kistérség esetében?

– A 2020-as helyhatósági választás eredményeként 14 települést magában foglalva alakult meg a Beregszászi kistérség Beregszász központtal. A város eddig stabil egységként működött, nem szorult dotációra, vagyis önfenntartók voltunk. Mindig jutott fejlesztésekre is. A 14 település csatlakozásával a gazdasági önfenntarthatóságunk negatív irányba mozdult el. Jelenleg egyfajta állami támogatásra szorulunk. A 2021-es évet 21 millió hrivnya deficittel kezdtük. Ilyen helyzettel korábban nem kellett szembesülnünk. Azért felelek, hogy a legracionálisabban tudjuk elkölteni a pénzt a kistérség lakosainak a javára, hogy az önkormányzat tovább működhessen. Ezenkívül vannak olyan egységek, amelyek területileg hozzánk tartoznak ugyan, de társadalmilag és gazdaságilag a szálai más kistérséghez vezetnek, s ez fordítva is igaz. A kialakult helyzetet mindenképpen meg kell tárgyalnunk az érintett kistérségi vezetőkkel.

– Mi a legjobb Beregszászban és annak környékén, illetve mit szeret a legjobban ezen a vidéken?

– Beregszásznak hangulata van, itt mindig is pezsgett az élet. A Szovjetunió felbomlásával megnyíltak a határok, és sajnos sok tehetséges és befolyásos ember hagyta el otthonát. Ennek ellenére Beregszász városa 957 éve ott van a térképen. Nagyon jó érzés azt látni, hogy békében élnek egymás mellett a különböző nemzetiségek településünkön. A külső behatások a hágón túlról érkeznek, melyekre nem muszáj reagálnunk, hisz nekünk úgy jó, ahogy eddig is volt: békében.

– Milyen terveket szeretne megvalósítani a város és a kistérség életében?

– Nagyon örülök, hogy jó irányba halad a Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma által felkarolt problémák megoldása, értem ezalatt az elkerülő utat és a Vérke tisztítását. Ezek olyan problémák, amelyeket már 20-30 évvel ezelőtt meg kellett volna oldani. Nekem az a feladatom, hogy fontossági sorrendbe rakjam a megoldandó problémákat. Azt szeretném – Beregszásznak 70 km úthálózata van –, hogy minden egyes négyzetméter aszfaltburkolatot kapjon. Ezenkívül nekem is szívügyem, hogy kiépüljön a csapadék- és szennyvízelvezető hálózat, illetve minden egyes lakásban, házban kitűnő minőségű ivóvíz folyjon a csapból, megfelelő közvilágítás legyen, a szemetet elszállítsák a házak elől egy arra alkalmas és kijelölt helyre, és hogy ne legyenek kóbor kutyák…  Ezért kapja az önkormányzat az adókat, és ebből kell megélnie. Ám ennek jelentős részét feléli a város működtetése, így nem tudtunk egy olyan globális kérdéshez hozzányúlni, mint a Vérke kotrása, ami ökológiai probléma is egyben, pedig Beregszász lakosainak komfortérzete a Vérke tisztaságán is múlik.

Dankai Péter

Forrás: Kárpátalja hetilap

Facebook
Twitter