A Nagydobronyi Református Líceum azon kárpátaljai egyházi intézmények egyike, ahol az alapos tudás átadása mellett fontos hangsúlyt fektetnek a keresztyén értékrend kialakítására is. Nem véletlen, hogy népszerűsége nem csökken. Sőt! A most befejeződő tanévet szeptemberben eddigi legnagyobb tanulói létszámmal, 208 diákkal kezdték meg, s közülük harmincegy végzőse mellére tűzték fel május 24-én az érettséget jelző piros szalagot, s akasztották vállukra a tarisznyát. A ballagó diákok az iskolatársak, tanárok, szülők jelenlétében hagyományosan Isten házában tartották tanévzáró ünnepségüket, hogy hálát adjanak a megtett útért, s hogy az Úr áldásával léphessenek ki a nagybetűs Életbe.
A tanévzáró résztvevőit Kacsó Géza, az intézmény lelkészigazgatója köszöntötte, majd Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke hirdette az igét. Aki arra hívta fel a figyelmet, hogy mi, akik hallgatjuk az evangéliumot – ami az Úr kiválasztó kegyelmének az eszköze, hívogatásának jele – az Isten választott népe vagyunk. Kiválasztott, mert szeret, s azt várja tőlünk, hogy mi is szeressük felebarátunkat. Kiválasztott, hogy vele örök boldogságban éljünk. De nekünk kell igent mondani Isten hívó szavára, s ha „ha rendelkezéseim szerint éltek, és parancsaimat megtartjátok, és végrehajtjátok azokat…”, akkor áldás lesz az életünkön.
Az igehirdetést a református líceum Horkay László és Torma Gergely vezette ének- és zenekarának szolgálata zárta. Majd Gál Erika igazgatónő számolt be az elmúlt évek örömeiről, nehézségeiről. Nem volt könnyű, de az Úr a próbákkal erősebbekké tesz bennünket, s ti is edzett fiatalokká váltatok, mondta. „Hiteteket tartsátok meg, az Úr tanításától ne térjetek el, legyetek alázatosak, szelídek és kitartóak, és isteni szeretettel viseljétek el egymást” – tanácsolta a ballagó diákoknak, s hitet tett amellett, hogy amint idáig megsegített, ezentúl is velünk lesz az Isten.
Ismét gazdagabb lett nemzetünk egy érett generációval, kezdte köszöntőjét Bezzeg Tamás, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának konzulja. Aki annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a mostani végzősök ebben az iskolában tudást szereztek, erősödtek hitben, megtapasztalták a közösséghez, a magyar nemzethez való tartozás örömét. Bajban ismerszik meg a barát, tartja a mondás. A próbák idején még erősebbé kell váljon az Istenbe vetett hitünk, s megmaradásunk érdekében még inkább fontos az egymás segítése, mondta a diplomata, akik köszönetet mondott mindazoknak, akik szülőföldjükön maradtak.
Az itthon maradt fiatalokért, szülőkért, pedagógusokért, az egyházi intézményekért adott hálát Danku Gábor is. A Kárpátaljai Református Egyház főgondnoka arra biztatta a fiatalokat, hogy tanuljanak tovább szorgalmasan, dolgozzanak becsületesen, de a karriernél, minden dolognál fontosabb Isten és a család. Mindvégig maradjatok meg erősen hitetekben, „Mert részeseivé lettünk Krisztusnak, ha ugyan az elkezdett bizodalmat mindvégig erősen megtartjuk” (Zsid 3, 14) – intett a főgondnok.
Legyen gyümölcsöző életetekben mindaz, amit itt tanultatok, és bátorítson a most megkezdett úton is az ige: „Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy! Ha vízen kelsz át, én veled vagyok, és ha folyókon, azok nem sodornak el. Ha tűzben jársz, nem perzselődsz meg, a láng nem éget meg…” (Ézs 43, 1–3) – bátorította a ballagó diákokat Kolozsy András, az Ungi Református Egyházmegye esperese.
Horkay László a legfontosabb parancsolat betartásának fontosságára hívta fel a figyelmet: „Szeresd Uradat, Istenedet, teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes erődből és teljes elmédből, felebarátodat pedig, mint saját magadat” (Mt 22, 27). Az iskolaalapító nyugalmazott püspök hálát adott a megtett útért, de lássuk a célt, mondta, s nekifeszülve fussunk „egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának Krisztus Jézusban adott jutalmáért”.
Ma nem könnyű új útnak indulni, riaszt a bizonytalan, de erősítsen az itt szerzett tudás, a hit, s ne veszítsétek el az irányt, amit ebben az iskolában kaptatok, fogalmazott köszöntőjében Gazda Erzsébet, a KRE tanügyi tanácsosa. A szeretet elkísér az úton, higgyetek a szeretet erejében, szólt a bátorítás.
„Vigyázzatok, álljatok meg a hitben, legyetek férfiak, legyetek erősek! Minden dolgotok szeretetben menjen végbe!” (1Kor 16, 13–14) – helyezte az utolsó útravaló jókívánságát a végzősök tarisznyájába Tar Géza osztályfőnök.
A ballagás lezár egy utat, kiléptek az úgynevezett nagybetűs Életbe. Nem ígérem, hogy ez könnyű lesz, de Isten megígérte, hogy veletek lesz mindenkor. Ennek a feltétele, hogy maradjatok ővele, szavát, tanítását tartsátok meg mindenkor – hangzott Kacsó Géza lelkészigazgató tanácsa.
A tanévzáró ünnepség a líceum udvarán folytatódott, ahol elsőként a végzősök mondtak köszönetet tanáraiknak, szüleiknek, adták át a stafétát az őket követőknek, majd a tizedikesek búcsúztak a ballagó diákoktól. A szülők, nagyszülők nevében Palkó Katalin tolmácsolta a köszönet és a hála szavait a pedagógusok felé, s kérte Isten áldását a végzősök életére. Az ünnepség D. Szabó Dániel iskolaalapító, a Magyar Református Presbiteri Szövetség volt elnökének imájával zárult, aki hangsúlyozta: mindenkor áldássá kell lennünk abban a közösségben, ahol vagyunk.
Kovács Erzsébet
