Mit hozhat 2026 az ukrajnai oktatásban?
Béremelés két lépcsőben, célzott továbbképzési pénz, a digitális rendszerek országos kiterjesztése és a közoktatási reform (NUS) következő szakaszai – 2026-ban egyszerre nyúl az ukrán kormány a pedagógusok anyagi megbecsüléséhez és a rendszer szerkezetéhez. A kormányzati kommunikáció alapján a cél kettős: a mindennapi működés stabilizálása és a hosszabb távú modernizáció felgyorsítása. A tervezet a tanórán kívüli oktatástól a tankönyvfejlesztésen át az országos mérésekig széles fronton ígér változásokat, miközben a háborús környezet továbbra is meghatározza a tempót és a megvalósítás kockázatait.
KISZó-összeállítás
Rekordösszeg az oktatásra
A 2026-os állami költségvetés az oktatás és a tudomány számára 298,8 milliárd hrivnyát irányoz elő, ami 85,4 milliárddal több, mint 2025-ben. Ebbe a csomagba illeszkedik a pedagógusbérek kétlépcsős emelése is: 2026. január 1-jétől 30%, majd 2026. szeptember 1-jétől további 20% növekedést terveznek. A pénzügyi tárca kommunikációja szerint ez az átlagbér jelentős felhúzását célozza: januártól 21,7 ezer, szeptembertől 30 ezer hrivnyás átlagos szinttel számolnak. A közlések szerint a béremelés a köznevelés egészére kiterjed, és külön is jelzik az óvodapedagógusok bérrendezését (szintén 2026 elejétől). A döntéshozók egyelőre nem kötik a bérnövekedést óraterhelés-emeléshez, és a korábban felmerült, szerződéses foglalkoztatásra történő átállás sincs napirenden. Visszajelzések szerint viszont az emelés csak azokat a pedagógusokat érinti, akik legalább heti 30 órát tanítanak.
A továbbképzésre is „címkézett” pénz érkezik. A minisztérium 2026 elején teszteli a Vektor platformot, amelyen keresztül a tanárok 1500 hrivnyát kapnak virtuális keretként. A program kezdetben a 7–9. évfolyamok tanáraira, a pilot 10. osztályok pedagógusaira és az iskolavezetésre fókuszál. A modell logikája szerint ez egyéni felhasználható forrás, ami elvben ösztönözheti a minőség felé terelést, hogy a tanárok továbbképzéseken vegyenek részt – a kérdés az lesz, milyen gyorsan épül ki hozzá a kínálat és az értékelési/elszámolási rend.
Külföldön tanító ukrán pedagógusok
Új elem, hogy a kormány döntése alapján a külföldön, az ukrán állam által verifikált szombati–vasárnapi ukrán iskolákban tanítók pedagógiai szolgálati idejét is beszámíthatják a „szolgálati idő” után járó pótlékhoz – meghatározott feltételekkel. A szabály szigorú kereteket tart: dokumentáltság, legalább évi 180 óra, valamint területi korlátozások. A beszámíthatóság a hadiállapot időszakára és az azt követő plusz egy évre vonatkozik – ez a rendelkezés egyértelműen a háború miatti szétszóródásra reagál.
A közoktatás nagy reformja
A rendszerátalakítás legnagyobb dobása a hároméves profilorientált középiskola oktatás próbaprojektje: 2026 szeptemberében 150 líceumban indul, és az érintett diákok először tanulnak majd 12 éves rendszerben. A 10. évfolyamot „profiladaptációs” évként képzelik el – vagyis a tanuló még váltani tud a későbbi emelt szintű irányon. 2027-től országos bevezetéssel számolnak, és a 12 évfolyamos rendszerhez igazítja a középiskola végét. A koncepció lényege, hogy emelt szintű profil tantárgyak lesznek, a diákok több választható tárgyat kapnak (kb. 30%), és a líceumoknak valódi kínálatot kell összeállítaniuk – ez a „választék” lesz az egyik legnagyobb gyakorlati kihívás (tanári kapacitás, órarend, tananyag, digitális háttér). A minisztérium ugyanakkor azt is jelzi, hogy az iskolák nem csak „katalógusból” válogathatnak, hanem saját kurzusokat is fejleszthetnek, akár a profilhoz lazábban kötődő készségek mentén.
Kis létszámú iskolák
2025. szeptember 1-jétől Ukrajnában megszűnt az állami finanszírozás a tanári bérekre azokban az iskolákban, ahol a 5–11. osztályokban kevesebb mint 45 tanuló van; 2026-tól pedig azokban, ahol kevesebb mint 60. A reform célja az iskolahálózat optimalizálása, mivel nincs elegendő forrás a kis létszámú intézmények fenntartására. Az elemi (1–4. évfolyamos) iskolákat ez az újítás nem érinti, ők tovább működnek. A 2026-tól tervezett finanszírozási szabályok a nagyon kis létszámú intézményeknél feszültséget okozhatnak. (A pontos küszöbök intézménytípus szerint eltérnek, ezért a helyi fenntartói döntések szerepe is nő.)
Visszatér a DPA?
A háborús jogrend miatt 2026-ban továbbra sem tervezik a kötelező állami évzáró vizsgákat (DPA), ugyanakkor előkészítik a visszavezetést: a 4. osztályosok esetében 2027-től, a 9. osztálynál 2028-tól, ZNO-szerű formában. A rendszer tesztelését 2026-ban kísérleti jelleggel tervezik: például 10 ezer negyedikes bevonásával, főként matematikából, ukrán nyelvből és olvasásból. Kevésbé látványos, de hosszú távon meghatározó változás, hogy 2026. szeptember 1-jétől az ukrán óvodákban az 5–6 éves korosztálynak kötelezővé teszik az angol nyelv tanulását.
NMT 2026
A felsőoktatási felvételihez használt Nemzeti Multiteszt (NMT) 2026-ban jelentősen nem fog változni. Az érettségizőknek egy nap alatt, három kötelező tárggyal (ukrán nyelv, matematika, Ukrajna története) és egy választott tárggyal kell megbirkózniuk. Viszont két tárgyából módosul a feladatszám. A kémia teszt rövidebb lesz, a fizika viszont bővül.
A felsőoktatási felvételin megszűnnek a motivációs levelek – a hivatalos indoklás szerint azért, mert elterjedt a mesterséges intelligenciával íratás vagy a fizetett „szellemírás”, így az eszköz elvesztette kiválasztási értékét. Ezzel párhuzamosan 2026. szeptember 1-jétől az ösztöndíjak nagyjából duplázódnak: a minimális akadémiai ösztöndíj 1510-ről 3020 hrivnyára nő, a kiemelt pedig 2197-ről 4394-re – és emelkednek az ágazati elvű ösztöndíjak is.
Ingyenes iskolai étkezés
Az egyik legnagyobb társadalmi hatású vállalás, hogy 2026 szeptemberétől országosan ingyenes étkezést ígérnek az 1–11. osztályos diákoknak. Az első ütem finanszírozására 5,9 milliárd hrivnyás központi támogatásról kommunikált a kormány, a teljes 2026-os programkeret pedig 14,4 milliárd hrivnya. A program célja a konyhák és étkeztetési infrastruktúra fejlesztése is, hogy az ellátás minőségben is vállalható legyen.
Digitális iskolaország
Az állami digitális oktatási ökoszisztéma, a Mrija 2025 végére több mint 2600 iskolában működött, és a közlések szerint naponta nagyjából 400 ezer felhasználó (diákok, szülők, pedagógusok) használja. A következő lépés az óvodák bekapcsolása: a kormány a szabályozás frissítésével megnyitotta az utat a „Mrija Doskillja” (óvodai) irány felé, vagyis a rendszer elvben a gyermek útját óvodától iskolavégéig kísérné.
