Generátorok, napelemek, Starlink: így tartják életben a kárpátaljai kórházakat

A háborús körülmények ellenére Kárpátalja egészségügyi rendszere folyamatosan működik. A megye átfogó intézkedésekkel erősíti a kórházak és rendelők energiaellátásának biztonságát: generátorok, saját kazánházak, vízellátó kutak és napelemrendszerek biztosítják, hogy a betegek zavartalanul  ellátáshoz juthassanak, még áramkimaradások idején is, olvasható a megyei katonai közigazgatás Facebook oldalán.

Kárpátalja következetesen erősíti az egészségügyi infrastruktúra ellenálló képességét. Az autonóm működés kulcsmutatói:

A megye valamennyi kórháza rendelkezik áramkimaradás esetére szolgáló generátorral – összesen 160 különböző teljesítményű berendezéssel. A járóbeteg-rendelők több mint 80%-a (több mint 170) tartalék áramforrással ellátott. Generátorokat telepítettek minden mentőállomásra.

Üzemanyagkészleteket halmoztak fel, amelyek legalább 5–7 napig biztosítják az autonóm energiaforrások zavartalan működését;

A megerősített egészségügyi hálózat intézményeinek 100%-a saját kazánházzal rendelkezik, amelyek mindegyike külön generátorral van felszerelve;

A kórházi körzet egészségügyi intézményeinek 77%-a saját vízellátó forrással, fúrt kúttal rendelkezik;

A stabil kommunikáció érdekében minden járási kórházat és mentőszolgálatot Starlink terminálokkal szereltek fel.

Emellett Kárpátalján aktívan alkalmazzák az egészségügyi intézményekben a korszerű, alternatív energetikai technológiákat. Ez a munka jótékonysági és pályázati projektek keretében zajlik, köztük a HEAL Ukraine programban is, amelyet az Egészségügyi Minisztérium a Világbankkal együttműködésben valósít meg. E kezdeményezéseknek köszönhetően a megye 31 egészségügyi intézményében már telepítettek napelemrendszereket, köztük 11 olyan intézményben, ahol a betegellátás éjjel-nappal zajlik.

Az idén további 6 kárpátaljai kórházat terveznek csatlakoztatni napelemrendszerhez a „Reménysugár” elnevezésű projekt keretében, amelyet az Energetikai Minisztérium az Ukrán Egészségügyi Minisztériummal közösen valósít meg.

Ezek a megoldások lehetővé teszik, hogy az intézmények télen akár 5 órán, nyáron pedig akár 10 órán keresztül is önállóan biztosítsák az áramellátást. A várható villamosenergia-megtakarítás mintegy 40%, az így felszabaduló forrásokat pedig a kórházak felújításokra, eszközbeszerzésre és gyógyszerekre fordítják.