Kárpátaljai fiatalok a Gloria Victis emlékünnepségen

Kárpátaljai magyar és ukrán diákok együtt méltatták az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseit Budapesten.

A Rákóczi Szövetség idén 30. alkalommal szervezte meg a Gloria Victis 1956-os Emlékünnepséget, melyre már sokadik alkalommal kapott meghívást Kárpátalja fiatalsága. Az ünnepség legfőbb célja, hogy az 1956-os forrdalom és szabadságharc emlékét segítsen átadni a mai fiataloknak helyszínekhez és élményekhez kötve. A szövetség egyik legismertebb rendezvénye Kárpát-medencei ifjúsági találkozóval és középiskolai történelmi vetélkedővel egybekötve zajlott.

A rendezvénysorozaton idén több mint 2000 Kárpát-medencei egyetemista és középiskolás vett részt. Kárpátaljáról közel százan érkeztek Budapestre, hogy leróják tiszteletüket az ’56-os hősök előtt.

A szervezők különböző programokkal készültek az egyetemi hallgatók és a középiskolás diákok számára. Az ünnepség központi helyszíne a Műegyetem volt, de a résztvevők ellátogattak az Országházba, és lerótták kegyeletüket a 298-as, 300-as és 301-es parcellákban. A program részét képezte városnézés, előadások, filmvetítés és egy zongorakoncert is.

– 1992-ben a szövetség néhai elnöke, Halzl József (aki maga is műegyetemista volt 1956-ban) úgy döntött a rendszerváltás után, hogy megpróbál egy olyan rendezvényt életre hívni, amely segít abban, hogy a mai fiatalok is át tudják élni az 1956-os események szellemiségét – fogalmazott Csáky Csongor. A Rákóczi Szövetség elnöke hozzátette, a Gloria Victis 1956-os emlékünnepség a szövetség legnagyobb és legnépszerűbb rendezvényévé vált az elmúlt három évtizedben. – A Kárpát-medencei ifjak körében e rendezvény hagyománnyá vált. Harminc év alatt több ezer fiatalnak – mind magyarországiaknak, mind külhoniaknak-középiskolásoknak és egyetemistáknak segítettünk abban, hogy helyszínekhez és élményekhez kötve ismerjék meg elődeink szabadságharcát. Az 1956-os forradalom Magyarországon része a történelemoktatásnak, a külhoni régiókban viszont változó, hogy a téma tanítása milyen szerepet játszik a tantervben.

Úgy vélem, azoknak a diákoknak, akiknek lehetősége nyílik eljutni az eseményre, olyan élményekben lehet részük, amelyek erősítik identitásukat, történelmi ismereteiket.

A háromnapos rendezvény meghatározó eleme a műegyetem aulájában tartott megemlékezés volt. Itt ünnepi beszédet mondott Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és az egyetemi szervezetek képviseletében Németh Friderika pozsonyi orvostanhallgató.

A 20. század első felének sorscsapásai ellenére a magyarság soha nem mondott le a szabadságról. Az őszinte szabadságvágy 1956 őszén reménnyé változtatta a csüggedést, és nemzetté a népet – jelentette ki Gulyás Gergely.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter beszédében hangsúlyozta: az ’56-osok küzdelme esélytelen és reménytelen volt, mégis vállalták a biztos halált, méghozzá azért, mert tudták, hogy igazuk van. Az ’56-osok tanúságtétele bizonyítja, hogy a küzdelem értelme nem csak a győzelem lehet, és hogy az igazság mögött nem mindig áll többség, de jobb egyedül maradni, mint hazugságban élni – mondta a miniszter.

Hozzátette: a hazaszeretet minden korban más feladatot ad az embernek: 1956-ban a haza szeretetét fegyverrel, a diktatúrával szembeni nyilvános kiállással, életáldozattal kellett bizonyítani. Ma könnyebb, de megmaradásunk szempontjából nem kevésbé sorsdöntő időket élünk.

Gulyás Gergely szólt az ünnepségre Kárpátaljáról érkezett magyar és ukrán fiatalokhoz is.

Azt mondta, Magyarországnak amiatt nem lenne oka szolidárisnak lenni Ukrajnával, ahogy az elmúlt években a kárpátaljai magyarsághoz viszonyult, de minden oka megvan arra, hogy segítsen egy olyan országnak, amely hősiesen harcol a szabadsága és szuverenitása védelmében.

„1956 nemzete csak azt mondhatja, hogy aki a szabadságáért és nemzeti függetlenségéért küzd, az Magyarország barátja és pártfogoltja”.

A Műegyetemtől 16 órakor indult a fáklyás felvonulás a történelmi útvonalon a Bem térre, ahol 17 órától megemlékezés és koszorúzás várta az emlékezőket. Itt ünnepi beszédet mondott Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár és Fazekas Kristóf, salánki származású budapesti egyetemista.

Az államtitkár a Bem téren, az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 66. évfordulóján tartott megemlékezésen úgy fogalmazott: reménység gyúlt a szívekben, hogy Magyarország újra független, semleges és a nemzet érdekeit követő, valóban magyar ország lehet, amely visszanyeri nemcsak nemzeti jelképeit, hanem önbecsülését is.

„Mi is azért jövünk össze évről évre, hogy 1956 reménysége buzdítást adjon a mindennapi küzdelmeinkhez” – fűzte hozzá. Kitért arra, hogy az elmúlt években egyesítették a világ magyarságát. Ezért is külön öröm, hogy a megemlékezésre érkeztek résztvevők a határon túlról is.

Szólt arról is, hogy több mint 300 ezer külhoni magyar gyermek számára tették hozzáférhetővé a minőségi anyanyelvi oktatást.

Több mint 5000 külhoni szervezet és intézmény működését támogatják napról napra és évről évre. A bölcsődétől a felsőoktatásig ösztönzik és támogatják a gyermekeket és fiatalokat a magyar oktatási intézmény választásában. Gazdasági eszközökkel is segítik a magyarság szülőföldön való megmaradását. Ma már egységes Kárpát-medencéről lehet beszélni oktatási, kulturális és gazdasági értelemben, valamint a sport és a média szempontjából is – sorolta az eredményeket. Köszönetet mondott a Rákóczi Szövetségnek, amely mindig megbízható partner, ha a nemzet érdekében kell cselekedni.

Potápi Árpád János kiemelte, ma a hazához való hűség és nemzetünk érdeke egyetlen dolgot követel: békét.

A köszöntők után a Külügyminisztérium épületén fényfestéssel idézték fel a forradalmi eseményeket.

Banka Kamilla, a Péterfalvai Református Líceum 10. osztályos diákja először vett részt az emlékünnepségen. Az intézményből összesen 10 tanuló jelent meg a rendezvényen.

– A hétvégén ellátogattunk az Országházba, az Új Köztemetőbe és megtekintettük az Álmok álmodói kiállítást is. Felemelő érzés volt diáktársaimmal részt venni a felvonuláson. Minket ért az a megtiszteltetés, hogy egy korabeli Csepel teherautó platóján állva égő fáklyát és lyukas nemzeti lobogót tartva kezünkben vezessük a menetet. S hogy a forradalom megelevenítése még inkább valósághű legyen, a szervezők az 1950-es éveket idéző ruhába öltöztettek bennünket.

Bodnár Gréta, a Nagyberegi Református Líceum 11. osztályos tanulója két osztálytársával együtt képviselte Kárpátalját a történelmi vetélkedőn. Mint kiderült, nem első alkalommal jelentkeztek a megmérettetésre.

–  A versenyre egy online tesztsor kitöltésével lehetett benevezni. Tavaly is sikerült bejutnunk a középdöntőbe, azonban a koronavírus és a járványügyi korlátozások miatt nem sikerült eljutnunk Budapestre.

Idén 146 Kárpát-medencei középiskolás diákcsapat jelentkezett a vetélkedőre.

A beküldött dolgozatok alapján a legtöbb pontot szerző 61 csapat meghívást kapott a második fordulóra, amely október 22-én az Országházban került megrendezésre. A verseny témája az Aranybulla és a magyar rendi alkotmány volt, melynek idén méltatták 800. évfordulóját. Bár a döntőbe nem jutottunk be, nem csüggedtünk el emiatt.

Bátran merem mondani csapattársaim, Molnár Áron és Varga Anita nevében is, hogy mivel ilyen részletesen az iskolában nem foglalkoztunk a témával, így készülés közben, s a versenyen is sok új dolgot tanultunk. Így köszönettel tartozunk Szabó György tanár úrnak, aki segített a felkészülésben és hálásak vagyunk a Rákóczi Szövetségnek a lehetőségért.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *