KárpátHázas sikertörténet: a kezdetektől napjainkig

Megyeszerte ismerősen cseng a KárpátHáz Civil Szervezet neve. Aktív csapatának tagjai mára az egyik legaktívabb és legsokrétűbb tevékenységet fejtik ki a kárpátaljai magyarság körében. Leginkább a Bereg-vidéken vannak jelen, ahol húsznál is több településen segítenek. Mozgásterük azonban folyamatosan bővül. Maga a szervezet 2010 óta működik, azóta számos új programmal rukkoltak elő. Hogy mi történt a KárpátHáz háza táján 2023-ban és mit remélnek 2024-től, azt a szervezet elnökével, Péter Csabával, valamint az egyesület ügyvezető igazgatójával, Tóth Győzővel boncolgattuk.

Dunda György (Beregszász–Ungvár)

– 2010-ben alakult a szervezetük, számos programot bonyolítanak le, felsorolni is nehéz, mi mindent, de azért megkísérelné? – tettük fel az első kérdést Tóth Győzőnek.

– Valóban rengeteg kulturális és közéleti célú kezdeményezést valósítottunk meg az elmúlt bő egy évtizedben. Programjaink során különösen odafigyelünk a közösségépítés fontosságára. Négy éve indult be például a Bereg-vidéki néptáncprogramunk, ami mára a Beregszászi és a Nagybégányi kistérségben 12 települést ölel fel, benne több száz gyerekkel. Támogatóinknak, a nemzetpolitikai államtitkárságnak és a Bethlen Gábor Alapnak köszönhetően fellépőruhákkal is ellátjuk őket. Terveink szerint az idén tovább gyarapodna ez a hálózat, remélhetőleg a Nagyberegi és a Mezőkaszonyi kistérségben is beindulhat a képzés. Tavaly nyáron volt egy KárpátHázas fieszta, ahol egyszerre léptek fel ezek a gyerekek. Hatalmas sikert aratott a műsor, amit egy egész napos családbarát rendezvény keretében valósítottunk meg. Az alkalomról készült Youtube-videónk 170 ezer megtekintést ért el a közösségi médiában. E táncprogramunk révén sikerült olyan településeken is „újra nyitni” a kultúrházat, ahol az annak előtte évekig kulcsra volt zárva. Példaként említhetném Macsolát, ahol karácsonykor alkalomhoz illő ünnepi műsort rendeztek a közreműködésünkkel, tették ezt a kicsik és szüleik legnagyobb örömére. Végre ott is megmozdult valami. Ezeket a pillanatokat, különösen a jelenlegi szorító helyzetben, nagyon kell becsülnünk. Emlékszem, az egy évvel ezelőtti totális áramkimaradásokkor előfordult, hogy a lelkes kicsik és oktatóik sötétben, gyertyafény mellett próbáltak…

Szintén hosszú évek óta fut nagy sikerrel az Elsős lettem programunk, melynek keretében három Bereg-vidéki kistérségben tanszercsomagokkal ajándékozzuk meg az iskolakezdőket, de említhetném a Mikulás-programunkat, legutóbb is 700 ovisnak vitt ajándékot a nagyszakállú, akit a KárpátHáz „fuvarorozott”.

– Az elmúlt években a KárpátHáz egészen merész vállalásokat tett, például művelődési házakat ment meg az enyészettől. Mesélne erről bővebben?

– Eddig már három kultúrházat újítottunk fel – épp terítéken van a negyedik –, s vittünk a falak közé pezsgő kulturális életet. Badalóban Petőfi Sándor Művelődési Házat, Csetfalván Móricz Zsigmond, Haláborban Fedák Sári előtt tisztelegve avattuk fel a felújított kulturális intézményeket. A legújabb ilyen projektünk Beregújfaluban valósul meg, a helyi házat II. Rákóczi Ferenc nevével akarjuk illetni. A névválasztásnál a helyi kultuszteremtés is vezérel minket, az identitás, a helyi kötődés erősítésére is odafigyelünk. A legfontosabb mégiscsak az, hogy ezekbe a művelődési házakba igazi közösségi életet vigyünk, s a mindannyiunk számára jól ismert nehézségek és kihívások ellenére ez eddig mindenhol sikerült is.

– Ha már szóba hozta a két éve tartó szörnyű háború jelentette súlyos kihívásokat, azokra miként tudnak reagálni?

– Ahogy a mondás is tartja, bajban ismerszik meg az igaz barát. A Segítő kezek programunk keretében 20 beregi és ugocsai községben támogatunk mintegy 80 rászorulót. Segítségnyújtásunk nem csupán egyszeri alkalom, folyamatosan jelen vagyunk a nehéz sorsú idősek életében. Négy szociális munkásunk állandóan látogatja őket, hetente egy órát biztosan szánunk mindenkire. Segítünk, amiben csak tudunk, például a számlák befizetésében, gyógyszerek beszerzésében, kéthavonta élelmiszersegélyt is viszünk nekik, hogy ezzel is megkönnyítsük az életüket. Ezt a hiánypótló programunkat a történelmi egyházakkal közösen valósítjuk meg, közülük is kiemelkedik a Kárpátaljai Református Egyház Diakóniai Osztálya. Az a tapasztalat, hogy néha egy jó szó is sokat tud segíteni, az pedig egy kisebbfajta kárpátaljai csoda, hogy az összefogás ereje a háború két éve alatt varázslatokra volt képes.
Emellett a megye határain túlra is próbálunk segítséget juttatni, hiszen a frontvonal közelében még nagyobb a nélkülözés. A háború első pillanataitól kezdve viszünk oda segélyt, partnereinkkel, karitatív szervezetekkel és a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulásával (KHÖT) együttműködve közösen juttattunk el szállítmányt a harkivi, herszoni, kijevi régiókba. A front mellett fekvő kórházakat támogattuk orvosi felszerelésekkel, gyógyszerekkel, a katonáknak kályhákat adtunk, Csornobajivkára élelmiszert vittünk. Több kamionnyi segélyről van szó. Itt Kárpátalján pedig az onnan elmenekülőket segítjük. Tiszakeresztúron például van egy menekültszállás, ahol száz embert látnak el, s ebben mi szerepet vállalunk. Tesszük ezt az egyesült államokbeli The Fred R Sacher Alapítvány jóvoltából, valamint az anyaországi Ránk Mindig Számíthatsz Alapítvány közreműködésével.

– A KárpátHáz rengeteg helyre jut el, élő kapcsolatot tart fent az itteniekkel. Mi a tapasztalat, mi és hogyan változott a háború következményeként?

– Sajnos, a háború hatásait ezer kilométerre a frontvonalaktól is megérezzük. Az emberek félnek, sokan nem mernek mutatkozni, a háborús félelmek miatti elvándorlás, a gyanakvás bizony hangsúlyosan jelen van a hétköznapokban. A bizonytalanság sok mindenre rányomja a bélyegét. A falvainkban a demográfiai mutatók nem adnak túl sok okot a bizakodásra, de azért a remény is ott él a szívekben, az emberek bíznak abban, hogy mihamarabb véget érhet ez a mostani szörnyű állapot, s újra együtt lehetnek a családok. A kárpátaljai magyarok szívóssága csodákra képes!

Péter Csaba: új stratégia kell a kárpátaljai magyar jövőkép biztosítása céljából

Péter Csabát, a KárpátHáz elnökét az ez évre vonatkozó tervekről kérdeztük.
– Az elmúlt időszakban olyan programokat és kezdeményezéseket valósítottunk meg, illetve indítottunk el, amelyek mindenekelőtt fiataljaink kulturális nevelését, időseink gondozását, a rászorulók támogatását helyezték előtérbe. Ezek a megvalósult projektek a mindennapok gondjai között is az összetartozás érzését erősítették mindannyiunkban. Feltétlen köszönettel tartozom munkatársainknak, közreműködő partnereinknek, odaadásuk nélkül nem érhettük volna el azokat az eredményeket, amelyekre most van miért büszkének lennünk. Őszintén remélem, hogy szervezetünk eddigi legsikeresebb éve csak a kezdet, és 2024-ben még odaadóbban szolgálhatjuk, még aktívabban erősíthetjük közösségünket – fogalmazott lapunknak Péter Csaba.

– Fontos a meglévő programjaink megtartása, azok továbbfejlesztése. Ugyan nagyon nehéz időket élünk, de egyik kezdeményezésünkről sem szeretnénk lemondani, sőt, egyenesen bővíteni szándékszunk tevékenységi körünket. Már most is számtalan területen vagyunk jelen, a kulturális utánpótlásgondozástól kezdve karitatív programokon át egészen az infrastrukturális célú fejlesztésekig. A már meglévő és sikeresen működő platformjaink mellett új területeken is hallatni szeretnénk magunkról. Kevesen tudják, de a jánosi szemétfeldolgozó ügyének előre mozdítását is nagyban segítette a KárpátHáz csapata. Célunk még a tehetséges, rátermett fiatalok felkarolása.
Mindezek mellett 2024-ben szeretnénk némileg felfrissíteni közös ügyeinket, mondhatnám amolyan arculatfelvarrásra készülünk. Több tucatnyi településen vannak jelen a KárpátHáz aktivistái, folyamatosan látjuk és értékeljük a helyzetet, ami azt mondatja velem, hogy a megváltozott körülmények miatt új stratégiát kell kidolgoznunk a kárpátaljai magyar jövőkép biztosítása céljából. Már most tennünk kell azért, hogy a háború aktív szakaszának lezárása után haza tudjuk hívni a távozásra kényszerült honfitársainkat. Akik kint vannak, sokan hazavágynak, de nem mindegy, a kárpátaljai magyar politikum, a helyi közélet mit tud kínálni számukra? Ez valamennyiünk közös feladata, hatalmas kihívás. Szervezetünknek már közel tizenöt éves a múltja, az eredeti céljainkat régen és jócskán túlléptük, mára már egyfajta érdekvédelmi szervezetként működünk nagyon sok Bereg-vidéki településen. Az itt szerzett tapasztalatainkat közéleti vonatkozásban is szeretnénk jobban becsatornázni és a kárpátaljai magyarság érdekében hasznosítani.