Magyar líceum Visken

A kárpátaljai sziget- és szórványmagyarság települései a magyar etnikai terület végváraiként igyekeznek állni az asszimiláció hullámverését. Templomaik, óvodáik, iskoláik pedig fontos bástyák, melyek nélkül összeomlanának a várfalak. Közéjük tartozik a Viski Kölcsey Ferenc Líceum is. Milyen helyzetben van most, a háború harmadik évében?

 Jelenleg 362 gyerek tanul a tanintézményben, közülük mintegy hetvenen távoktatásban részesülnek. Az utóbbiak szülei háborús menekültekként távoztak Magyarországra, felerészben a harcok kitörésekor, felerészben az elmúlt két év alatt, a tanév vagy az oktatási félév előtt, és szerződést kötöttek az iskolával, melyben vállalták gyermekeik családi oktatását. Az oktatás e formájában levő gyerekek pedig félévente írt dolgozataikkal mutatják be tanulási előmenetelüket – fejti ki Czébely Ilona iskolaigazgató. –  Ez az oktatási forma a háború kitörésével vált gyakorivá nemcsak nálunk, hanem Ukrajna-szerte. Ha ugyanis az anyaországi iskolákba íratják be a gyerekeiket a szülők, ott szinte minden esetben évismétlők lesznek. Ha nem tartják meg itthon egykori osztályukban a helyüket, visszajövetelük esetén már nem vehetjük vissza őket ugyanabba az osztályba, ahonnan elmentek. Mi ennek akár örülhetünk is, hiszen amíg ezt vállalják a szülők, bízhatunk abban, hogy amint lehet, haza fognak térni.  A háború kitörése után külföldre távozott családok 70 százaléka vállalta ezt az oktatási formát, a 30 százalékuk viszont már nemigen akar hazajönni, gyermekeiket magyarországi iskolákba járatják, és megszüntették az itthoni oktatás lehetőségét. Amint látom, minél idősebb a gyerek, annál kisebb az esély arra, hogy a családok visszatérjenek.

– Hány százalékot tesz ki a magyarság aránya Visken, és a színmagyar, illetve a vegyes családok mekkora hányada járatja a gyermekeit a magyar iskolába?

 Magának a viski lakosságnak korábban kb. a 45 százaléka volt magyar. Hogy most mennyien vagyunk, sajnos nem tudom megközelítőleg sem megmondani. Az adminisztratív reform előtt a Viski Nagyközségi Tanács irányítása alá tartozott az ukrán lakosságú Saján, Mogyorós, Fenes és Rákos, a reform során a Viski kistérséghez csatolták még a szintén ukrán Velétét is, így a kistérségen belül jócskán lecsökkent a magyarság aránya. A magyar szülők néhány kivételtől eltekintve mindnyájan hozzánk járatják a gyermekeiket. Vegyes házasságból származó diákjaink is vannak, de nem sokan. Hogy ezek a házaspárok a magyar vagy ukrán líceumba íratják-e be a gyermekeiket, az attól is függ, melyik házasfél ragaszkodik erősebben a saját nemzetéhez, viszont ahol az anya a magyar, ott nagyrészt a mi tanintézetünk dominál. Megjegyezném: a helyi ukrán líceumban jelenleg közel 900 diák tanul.  Onnan nem sokan mentek el a háború kitörése után. A helybeli ukrán gyerekeken kívül a fenesiek és a rákosiak 10–11. osztályosai, valamint a mogyorósi és a sajáni gyerekek általános és középiskolás tagozatai is, plusz a Belső-Ukrajnából érkezett háborús menekültek is értelemszerűen oda íratták be a gyermekeiket, míg az innen külföldre távozó menekültek nagyrészt magyar családok. A háború előtt 400–430 tanulónk volt. Minden évben két párhuzamos 1. osztályt tudtunk indítani. A háború kitörése után már csak 1-1 első osztály nyílt. Az elmúlt tanévben 15 gyerek, a 2023/2024-es tanév kezdetén pedig 22 elsős lépte át iskolánk küszöbét. A jövő tanévben pedig jó, ha 10-12 elsősünk lesz. Pozitív fejlemény viszont, hogy míg korábban nem volt párhuzamos 10., 11. osztályunk, addig a jelenlegi tanévben a családi oktatásban részt vevő, valamint a kilencosztályos Huszti 4. Sz. Magyar Tannyelvű Gimnázium végzősei közül hozzánk átjött hat fiatal révén két párhuzamos végzős osztályt tudtunk nyitni. Ez amiatt lényeges, mert az oktatási reformnak megfelelően a 2023/2024-es tanévet csak úgy kezdhettük meg líceumként, érettségit adó intézményként, ha a 10. és 11. osztályainkba legalább 32-32 gyereket tudunk beiskolázni. Ha ezt a gyerekszámot nem tudtuk volna elérni, akkor a 9. osztály befejezése után a gyerekeinket el kellett volna engedni, hiszen nem lett volna lehetőség a középiskola megtartására. Köszönet azoknak, akik segítségével ezt elértük. 1966 óta iskolánk érettségit adó magyar tannyelvű középiskola. Épp emiatt a gimnáziummá, 9 osztályos általános iskolává való visszaminősítés nagy érvágás lett volna a helyi magyarság számára, így minden lehetőt megtettünk, hogy ezt ne engedjük meg. Azt hiszem, a jelenlegi háborús helyzetben ez nagyon nagy eredménynek számít.

– Hol tanulnak tovább a 9., illetve a 11. osztályt befejezett végzőseik?

 A 9. osztályból elballagók közül korábban sokan a hozzánk legközelebbi Técsői Magyar Tan­nyelvű Református Líceumot, valamint a Tiszapéterfalvai Református Líceumot választották. A háború kitörése előtti években többen a Debreceni Református Gimnázium diákjai lettek. Az elmúlt tanévben ketten mentek el más líceumba, de még az első félév alatt vissza is jöttek hozzánk.  A 11. osztályból elballagók nagy része érettségi utáni szakképzésben tanul vagy a beregszászi, vagy anyaországi szakiskolákban. Aki felsőoktatási képzést választ, az vagy a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán vagy anyaországi egyetemeken főiskolákon tanul tovább. Az Ungvári Nemzeti Egyetemre az utóbbi években nem igazán jelentkeznek a végzőseink.

– Hány pedagógus oktatja a tanulóikat?

 Harminc tanárunk van, köztük hárman részmunkaidőben dolgoznak nálunk.  Ugyan minden tantárgyat szaktanár oktat, de maximális leterheltség mellett. Mint minden iskolában, nálunk is szükség lenne még néhány pedagógusra.  Ha valaki betegség vagy egyéb ok miatt hiányzik, más szakos tanárral nem tudjuk helyettesíteni őt, vagy csak nagyon ritka esetben. A háború kitörése után négy fiatal tanárunk háborús menekültként külföldre távozott. A hiányzó pedagógusokat nyugdíjas tanáraink visszahívásával pótoltuk. Jelenleg hét nyugdíjas tanít az iskolában, öten képviselik a 20-as–30-as, nyolcan a negyvenes korosztályt, a többiek 50 és 60 év közöttiek.

– Milyen szaktantermekkel, számítástechnikai, illetve audiovizuális eszközökkel rendelkeznek, és mennyire gazdag a könyvtáruk?

 Informatika, ukrán nyelv és irodalom, fizika, kémia, illetve biológia szaktantermünk, valamint jól felszerelt tornatermünk van. Az informatika szaktanteremben megfelelő mennyiségű számítógép áll a diákok rendelkezésére. Vannak laptopjaink, táblagépeink, melyeket mindegyik tantárgy oktatásában fel tudunk használni. Rendelkezünk rögzített és hordozható kivetítőkkel, interaktív táblával és televíziókkal. A felszereléseket részben az államtól kaptuk, részben adományokként jutottunk hozzá anyaországi civil szervezetektől, vagy más jótékonysági adományként kaptuk azokat. A könyvtárunkról elmondhatom, hogy nagyon gazdag. Igen sok szépirodalmi és ismeretterjesztő könyvünk van. Az iskola infrastruktúrájának a fejlesztésében nagy segítséget nyújtanak a szülők.

– Miként szerepelnek diákjaik a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) tanulmányi versenyein, milyen sportcsapatokkal rendelkeznek, s milyen órán kívüli foglalkozásaik vannak?

– Tanulóink rendszeresen részt vesznek a KMPSZ által szervezett vetélkedőkön. Minden éven vannak dobogós helyezettjeink. A mostani tanévben sorra kerülő vetélkedők eddig lebonyolított első fordulóiból pedig mindegyik tantárgyból és minden korosztályból vannak továbbjutóink a második fordulóba is. Van fiú focicsapatunk, mely a helyi labdarúgóklub ifjúsági csapataként jár versenyekre, a most folyó tanévben pedig a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány támogatásával megalakult a vegyes (lányokból és fiúkból álló) kézilabdacsapatunk. Órán kívüli foglalkozásaink közül népszerűek diákjaink körében a néptánc-, a népzenei és a kézműves-foglalkozások. Rendszeresen részt vesznek diákjaink, és minden éven dobogós helyekkel öregbítik iskolánk hírnevét az „Által mennék én a Tiszán…” népdaléneklési versenyen, illetve a „Szól a Fülemüle” Kárpátaljai Népzenei és Néptánc Tehetségkutatón.

– Végezetül érdekelne, milyen rendezvényekkel színesítik az iskola életét.

– Vannak évről évre megszervezett hagyományos rendezvényeink. Ilyen a magyar népmese napja, az aradi vértanúkról és az október 23-ai forradalomról való megemlékezés, a Mikulás-nap, a karácsonyi műsor betlehemes játékkal díszítve. Mivel líceumunk Kölcsey Ferenc nevét viseli, így a névadóra is emlékezve megünnepeljük a magyar kultúra napját. Farsangi bált, húsvéti tojásfestést és hímestojás-kiállítást tartunk. Megünnepeljük március 15-ét. Tavaly a Petőfi-év tiszteletére szavalóversenyt szerveztünk az 1–4. és 5–11. osztályos diákok között. Olyan sikeres volt, hogy az idén is meg fogjuk szervezni. Anyák napi előadással kedveskedünk az édesanyáknak, nagymamáknak.  A hagyományos rendezvényeken kívül tanulóink részesei a községben szervezett ünnepségeknek, az egyházi és a KMKSZ által szervezett megemlékezéseknek is.

Minden tiszteletet megérdemelnek a Viski Kölcsey Ferenc Líceum tanárai, akik maximális leterheltség mellett is színessé teszik az oktatási intézmény életét és jól fel tudják készíteni a diákokat a különböző versenyekre, a szép eredményeket elérő tanulók pedig dicséretet érdemelnek szorgalmukért. De nagyon jó lenne, ha mód nyílna a tanári gárda megfiatalítására, hogy legyenek új, ifjú pedagógusok, akik átvegyék a stafétabotot, s a tanintézet a jövőben is a viski magyarság megmaradásának egyik legfontosabb bástyája maradjon.

                Lajos Mihály