Ukrajna hivatalosan is felvette Magyarországot azon államok listájára, amelyek esetében jogszabályi keretek között elismeri a többes állampolgárság lehetőségét. A döntés a kárpátaljai magyar közösség számára régóta várt fejlemény, ugyanakkor a gyakorlati következményekkel kapcsolatban még számos félreértés és nyitott kérdés van. A témában Rezes Józsefet, a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulásának (KHÖT) ügyvezető igazgatóját, a KMKSZ Ungvári Alapszervezetének elnökét kérdeztük.
Szabó Sándor
Az ukrán kormány a napokban elfogadott 589. számú rendeletével kibővítette azon partnerországok listáját, amelyek esetében Ukrajna elismeri a többes állampolgárság lehetőségét. A kárpátaljai magyarság szempontból különösen fontos, hogy a listán Magyarország is szerepel.
A Kárpáti Igaz Szó Facebook-oldalán közzétett, nem reprezentatív online felmérésünkben arra kerestük a választ, mit remélnek olvasóink a kettős állampolgárság legalizálásától. A válaszadók több mint fele, 60 százaléka érdemi változást vár a döntéstől, míg 40 százalékuk nem számít ilyen fordulatra.
Rezes József szerint a rendeletet több szinten kell értelmezni. Politikai értelemben egyértelműen pozitív lépésről van szó, de a mindennapi joggyakorlatban továbbra is sok a megválaszolandó kérdés.
– Jogi szempontból ez egy előremutató döntés, mert gyakorlatilag leveszi azt a jogbizonytalanságot, amely eddig fennállt – fogalmazott.
Mint mondta, Ukrajnában hosszú ideig vita tárgya volt, hogy a kettős, illetve többes állampolgárság tiltott-e vagy sem. Többen – köztük ő maga is – azt az álláspontot képviselték, hogy az ukrán alkotmányban szereplő egységes állampolgárság elve nem jelentette automatikusan más állam állampolgárságának tilalmát. A mostani döntés azonban világosabb jogi helyzetet teremt.
– Legalább ennek a végére pontot tettek: most már az ukrán jogrendszer egyértelműen fogalmaz: kimondja, hogy egy ukrán állampolgár egyszerre több ország állampolgárságával is rendelkezhet – mondta el lapunknak.
Rezes József ugyanakkor hangsúlyozta: a szabályozás elsődleges célja nem kifejezetten a kárpátaljai magyar kettős állampolgárok helyzetének rendezése volt. Véleménye szerint a tavaly elfogadott törvény és az arra épülő kormányrendelet elsősorban a külföldön élő ukránok, valamint a háború elől külföldre menekült ukrán állampolgárok jogi helyzetére reagál. Közülük sokan már megszerezték, vagy folyamatban van számukra a befogadó ország állampolgárságának megszerzése. A korábbi szabályozás alapján ez akár az ukrán állampolgárság elvesztésének kérdését is felvethette volna. A mostani jogalkotói szándék egyik célja éppen ennek elkerülése lehetett. A kárpátaljai magyarság szempontjából azonban komoly jelentősége van annak, hogy Magyarország is bekerült az elfogadott partnerországok közé.
– Amikor tavaly elfogadták ezt a törvényt, attól tartottunk, hogy Ukrajna és Magyarország barátságosnak nem mondható viszonya miatt Magyarország később sem lesz rajta ezen a listán. Ehhez képest most pozitívum, hogy felkerült
– emelte ki Rezes József.
Értelmezése szerint a döntésnek politikai üzenete is van. Egy háborúban álló ország aligha nyitná meg a többes állampolgárság lehetőségét olyan államok esetében, amelyek biztonsági kockázatot jelentenének.
Rezes József szerint mindez a magyar–ukrán kapcsolatok szempontjából is kedvező jelzés lehet. Úgy véli a döntés azt mutatja, hogy Ukrajna ebben a kérdésben partnerországként tekint Magyarországra.
A kedvező politikai jelzés mellett azonban a jogszabály határaira is felhívta a figyelmet. Mint mondta, az állampolgárságról szóló törvényt korábban fogadták el, az érintett országok listáját viszont kormányrendelet szabályozza. Ez azt jelenti, hogy a lista nem törvényi szinten rögzített, vagyis a későbbiekben módosítható.
– Maga az országlista kormányrendelettel lett elfogadva. Ezen bármikor lehet változtatni
– mutatott rá.
A közösségi oldalakon megjelent találgatások kapcsán Rezes József különösen fontosnak tartja tisztázni: a többes állampolgárság elismerése nem jelenti a hadiállapot idején érvényes határátlépési szabályok megváltozását.
– Ukrajna területén belül az állam az érintetteket továbbra is ukrán állampolgárként kezeli, legyen bármilyen más állampolgársága– hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ez minden országban így működik, ahol engedélyezett a kettős vagy többes állampolgárság.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ukrán állampolgárokra vonatkozó törvényes kötelezettségek – legyen szó adózásról, honvédelmi kötelezettségről vagy a hadiállapot idején érvényes utazási korlátozásokról – változatlanul fennállnak. A kettős állampolgárság megléte tehát nem ad felmentést ezek alól.
– Magyarországon az érintettet magyar állampolgárként kezelik, Ukrajnában viszont ukrán állampolgárként. Harmadik országban más a helyzet: ott adott esetben maga döntheti el, hogy melyik ország külképviseletéhez fordul segítségért
– magyarázta.
A KHÖT ügyvezető igazgatója szerint az Ukrajnába való visszatérés és az országból való kilépés között is különbséget kell tenni. Az ukrán állampolgárt az államnak be kell engednie, amennyiben személyazonossága vagy állampolgársága igazolható. A kiutazás azonban a hadiállapot alatt továbbra is külön szabályokhoz kötött. Így a 25 és 60 év közötti hadköteles korú ukrán férfiak nem hagyhatják el az országot, attól függetlenül, hogy egy másik állampolgárságuk révén, rendelkeznek egy második útlevéllel.
A többes állampolgárság közéleti következményei szintén érzékeny kérdést jelentenek. Rezes József felhívta a figyelmet arra, hogy bizonyos tisztségek és munkakörök esetében a másik állampolgárság megléte kizáró ok lehet.
– Polgármesteri hivatalokban, állami köztisztviselőknél, bíróknál, rendőröknél, titkosszolgálatoknál, rendvédelmi szervezeteknél a másik állampolgárság megléte kizáró ok lehet
– sorolta.
A választójog kérdésében a szabályozás további pontosítás előtt áll. Rezes József szerint a parlament előtt vannak azok a választási kódexet érintő módosítások, amelyek részletesebben szabályoznák a passzív választójog korlátozását. Ezek érinthetik például a polgármesterjelölti indulás lehetőségét, illetve további nyilatkozattételi kötelezettséget írhatnak elő a helyi önkormányzati képviselőjelöltek számára. A jogász szerint ezért azoknak, akik a közszférában dolgoznak, vagy a jövőben ilyen területen képzelik el pályájukat, különösen körültekintően kell eljárniuk.
– Azoknak, akik valamilyen szinten ebben a szférában képzelik el a jövőjüket, vagy már most is ott vannak, egyáltalán nem szerencsés félvállról venni ezt a kérdést – fogalmazott.
Rezes József szerint a kárpátaljai magyar érdekképviselet szempontjából hosszabb távon az is fontos, hogy a jogszabályok gyakorlati alkalmazása ne váljon támadási felületté. Úgy véli, önmagában a rendelet megszületése pozitív fejlemény, de az igazi kérdés az lesz, miként működik majd a rendszer a mindennapokban.
– Pontosan tudjuk, hogy nálunk nemcsak a törvény megléte a fontos, hanem annak betartása és betartatása is. A végrehajtás sokszor nem azt az eredményt hozza, amit papíron várunk
– jegyezte meg.
