Napvilágot látott a Bendász-hagyatéksorozat negyedik kötete

A történeti Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye papi névtára kötetet Bendász István kanonok gyűjtése alapján Marosi István atya, a beregszászi székhelyű Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégium igazgatója, valamint Marosi Anita kutató, a Bendász István Görögkatolikus Könyvtár és Levéltár igazgatója állította össze. A kiadvány több éves munka eredménye. Több mint 7 500 áldozópap életrajzi adatait tartalmazza.

Hegedűs Csilla

– Bendász István számára fontos szempont volt, hogy dokumentálja a Munkácsi Egyházmegye történetét. A két világháború között, a csehszlovák érában megkérdőjelezték a görögkatolikus egyház szerepét, a magyarság helyét a térségben. A tisztelendő úgy gondolta, hogy ezt dokumentálni kell, és szakszerűen le kell írni. Gyakorlatilag innen indul az ő munkássága. Később feldolgozta annak az egyházközségnek a történetét, ahol éppen szolgált. Aztán eljutott egy olyan pontra, amikor elkezdte leírni a papcsaládok élettörténetét. Így indult el a papi adattár gyűjteményének az összeállítása – magyarázta Marosi István.

Marosi István és felesége, Marosi Anita évek óta rendszerezi, katalogizálja a papok életrajzi adatait tartalmazó dokumentumokat, sok esetben kibővítették és fényképekkel egészítették ki azokat.

– Magát a Bendász-hagyatékot 2018-tól folyamatosan kaptuk meg a Bendász családtól, és azóta rendszerezzük a benne lévő iratokat, könyveket, illetve fotókat. A kutatás öt éves múltra tekint vissza, és egyik legnagyobb része volt a Bendász István által összegyűjtött papi adatlapok feldolgozása. Ezek az adatlapok a Munkácsi Egyházmegye területén élt és szolgált görögkatolikus papok legfontosabb adatait tartalmazzák. Ide tartoznak az életrajzi adatok, illetve magára a papi tevékenységre vonatkozó adatok, vagyis melyik pap melyik időszakban hol szolgált, milyen minőségben, milyen kitüntetései voltak, milyen plusz feladatokat látott még el az egyházmegyében – jegyezte meg Marosi Anita. A kutató hozzátette,

az adatlapok feldolgozásánál kiemelten figyeltek arra, hogy tisztázzák, melyik település az, amelyet Bendász Istvánt feltüntet, melyiknek a régi neve felel meg a mostaninak, ezért egy adatbázist készítettek, amelyben szerepel a település Bendász István által használt változata, a magyar változata, illetve a mai (államnyelven) használt településnév.

– Fényképekkel illusztráltuk az írásokat, ezzel sokkal személyesebbé vált a kiadvány. Véleményünk szerint fontos volt, hogy ez a könyv megjelenjen, mert az egyházmegye papságának több évszázados tevékenységét mutatja be, jelzi azt, hogy az itt élő papok kiemelkedő szerepet játszottak nemcsak az egyházmegye, hanem egész Kárpátalja kultúrájában, történetében, mindennapjaiban – zárta gondolatait Marosi Anita.

A szerzők tervei szerint a következő kötet a szovjet időszakban (1989-ig) Kárpátalján illegalitásba kényszerített görögkatolikus egyház működését mutatja majd be.