2025. január elsején vette kezdetét a HUSKROUA Language APL Határokon átnyúló nyelvi akadálymentesítés a közéletben című nemzetközi együttműködési projekt. A kezdeményezés elsődleges célja a nyelvi sokszínűség erősítése és fejlesztése a magyar–szlovák–ukrán–román határ mentén. A program zárókonferenciáját november 25–26-án rendezték meg a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemen. Csernicskó István rektor köszöntő beszédében kiemelte, a nyelvi akadálymentesítésnek köszönhetően az állampolgárok segítséget kapnak abban, hogy élhessenek a saját jogaikkal és lehetőségeikkel.
Hegedűs Csilla
– Az Európai Uniós támogatással megvalósuló projekt több országból származó partner közös munkája révén azt célozza, hogy például a Kárpátalján élő magyar közösség minél szélesebb körben bekapcsolódhasson a közéletbe azzal, hogy anyanyelvén érhet el bizonyos szolgáltatásokat – fogalmazott Csernicskó István a konferencia megnyitóján. – A projekt keretében
Beregszász és a kistérség több intézményében három nyelvű (ukrán, magyar, angol) információs táblák kerültek elhelyezésre,
az akadálymentesítés jegyében Braille-írással is szerepelnek az információk a táblákon, hogy azt a látássérültek is el tudják olvasni. Ezek olyan kézzel fogható, szemmel látható eredményei ennek a projektnek, amelyek az egyszerű, hétköznapi ember számára is érzékelhetők. Ugyanakkor egy kutatói háttérmunka is szerepel a projektben, amely feltárta többek között azt, hogy milyen lehetőségek rejlenek a kisebbségi nyelvhasználat területén az ukrajnai, szlovákiai, romániai és magyarországi kisebbségek számára az adott ország jogrendszerében. Tájékoztató füzetek készültek, amelyek segítik az önkormányzatok vezetőit többek között abban, hogy kitehetnek-e kétnyelvű hirdetményeket. Ezek mind-mind olyan dolgok, amelyek lehetőséget biztosítanak, hogy otthon érezzük magunkat a szülőföldünkön, illetve valóban részesei lehessünk az ukrán közéletnek.
Tóth Tünde, a Kárpátaljai Magyar Egyetemért Jótékonysági Alapítvány igazgatója a projekt céljait, aktivitásait mutatta be, összefoglalót tartott az elmúlt évről.
Vida László, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulja fontosnak, előremutatónak és aktuálisnak nevezte a konferenciát.
– A kétnyelvű táblák, feliratok, tájékoztatók alapján igazodhatunk el az egészségügyben, a szolgáltató szektorban, különböző hivatalokban, illetve a tömegközlekedésben. Ha mindezekkel találkozunk, könnyebbé válik a mindennapi életünk, s ez normális a mai Európa kevésbé viszontagságos múltú országainak túlnyomó többségében is. Mindannyian abban bízunk, hogy előbb-utóbb ez lesz a normalitás a magyar-ukrán-román hármashatár mentén, így Kárpátalján is, sőt nemcsak itt, hanem az EU-csatlakozásra törekvő, soknemzetiségű és soknyelvű Ukrajnában
– emelte ki a diplomata.
Ferenc Viktória videoüzenetben köszöntötte a konferencia résztvevőit. A kárpátaljai származású Európai Parlamenti képviselő kihangsúlyozta, a kárpátaljai magyaroknak a nyelv nemcsak kommunikációs eszköz, hanem az identitásunk forrása, kultúránk alapja, közösségünk összetartó ereje.
– Nagyon fontos, hogy a közéleti kommunikációban, az oktatásban, a közigazgatásban és kulturális életben elismerjék az anyanyelvünket – hangsúlyozta a képviselő. – Azt szabadon használhassuk szülőföldünkön az élet minden területén. S bár a kárpátaljai magyarság továbbra sem élvezheti maradéktalanul a korábban biztosított jogait, elengedhetetlen, hogy a már hatályban lévő, törvény által garantált jogokról a társadalom megfelelő és hiteles tájékoztatást kapjon.
Mi, kárpátaljai magyarok nem szívességet kérünk, amikor felszólalunk elvett jogaink visszaszerzése mellett, hanem a minket megillető jogokat. A mi közös felelősségünk, hogy ezek az értékek a mindennapok gyakorlatában is érvényesüljenek, s ez a projekt nagy mértékben hozzájárul és közelebb visz minket ehhez
– tette hozzá Ferenc Viktória.
Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg-Vármegyei Közgyűlés elnöke, a Tisza ETT elnöke kihangsúlyozta, kiváltságos helyzet az, amikor az anyaországi magyart Szlovákiától Románián át Ukrajnáig megértik. Viszont a határon kívül élő magyar közösségeknek mindennapi kihívást jelent, hogyan tudják használni az anyanyelvüket, és hogyan tudják elsajátítani az adott ország államnyelvét.
– Sok esetben az is akadálya lehet a nyelvi sokszínűségnek, hogy a kisebbségi közösségek a saját jogaikat sem ismerik. Ennek a projektnek a segítségével remélhetőleg ez is megváltozik, és egyre többen ismerik fel nyelvi joghasználataikat és elkezdenek ezzel élni. Mindannyiunknak az az álma, hogy továbbra is nyelvi sokszínűségben tudjunk élni, és a magyar nyelvi közösségek megmaradjanak a következő évszázadokban is
– fogalmazott Seszták Oszkár.
Babják Zoltán kifejtette, meggyőződése, hogy a nyelvi akadálymentesítés folyamatos odafigyelést igényel, és új célokkal bővül. Ugyanis időről-időre új intézmények létesülnek, új utcák nyílnak.
– Beregszász önkormányzata mindig a figyelem középpontjában tartotta, hogy az utcanevek, településnevek, oktatási és egészségügyi intézmények névtáblái kétnyelvűek legyenek
– hangsúlyozta a Beregszászi kistérség polgármestere, majd arra kért mindenkit, ha a kétnyelvűségben hiányosságokat vélnek felfedezni, jelezzék azt az irányukba.
Az elmúlt egy év alatt a romániai Szatmár megyében is sok előrelépés történt a projektnek köszönhetően. Kovács Zsolt, az Identitás Alapítvány projektvezetője elmondta, ezidő alatt két kutatást végeztek: egyrészt nyelvi tájképelemzést, illetve a Szatmár-megyei vendéglátó egységekbe vizsgálták a többnyelvűség használatát.
– A kutatás alapján kiderült, hogy a nemzeti kisebbséghez tartozó tulajdonosok, pl. a magyarok sokkal jobban figyelnek a többnyelvűségre, a román mellett az angolt, németet, de még az ukránt is használják
– fejtette ki Kovács Zsolt. Az elhangzottakhoz hozzáfűzve Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke kifejtette, nem véletlenül adták az Identitás elnevezést az alapítványnak még a ’90-es években, hiszen akkor még hasonló állapotban voltak, mint amiben most van a kárpátaljai magyar közösség.
– Azóta eltelt három évtized, de a mindennapi életben úgy érezzük, hogy mi is csak papíron vagyunk példaértékű kisebbség. Nálunk is él ukrán kisebbség és itt is van román kisebbség, ezért kell népszerűsíteni ezt a projektet a nemzetek körében, és mindenképpen folytatni kell, és átvenni a pozitív példákat
– jegyezte meg Pataki Csaba.
A megnyitót követően díjakat adtak át, a szervezők azokat a társadalmi szereplőket ismerték el, akik munkájukkal, elhivatottságukkal és példájukkal hozzájárultak a többnyelvűség hangsúlyozásához, a vállalkozói, közéleti, közoktatási és tömegtájékoztatási szinten. A rendezvény plenáris előadásokkal folytatódott.
