Munkács és Munkácsy neve szorosan összefügg, hisz a festőgéniusz 1844. február 20-án a Latorca-parti városban Lieb Mihály Leó néven látta meg a napvilágot. A hatévesen árvaságra jutott fiú anyai nagybátyjához került Békéscsabára, s ott asztalosinasként kezdett dolgozni, de festőművész vált belőle, aki felvette szülővárosa nevét, s már Munkácsy Mihályként hatalmas vásznaival az egész világot meghódította.
Munkácson a festőóriás nevét viselő Magyar Házban február 22-én emlékeztek a nemzeti festészet egyik megteremtőjére. A rendezvény résztvevőit Pfeifer Anita programmenedzser üdvözölte, majd a jelenlévők elhelyezték az emlékezés koszorúit a bejáratnál található Munkácsy-mellszobornál, mely Kopriva Attila munkácsi képzőművész 2021-ben felavatott alkotása.
A rendezvényen előadást tartott Bácsmegi Gábor, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója, aki a művész életútjáról szólva elmondta: „Egy igazi festőgéniuszról beszélünk, aki nagyon nehéz és kemény utat járt be, mire befutott. A témaválasztása, illetve a festészeti tudása olyan magasságokba emeli, amit már a kortársak is elismertek, nekünk pedig kellemes kötelességünk ezt az elismerést megadni, s azt gondolom, hogy ezt meg is tesszük, hiszen mind az aukciókon, mind pedig akkor, amikor egy Munkácsy-kiállításról beszélünk, akkor látható, hogy a legnépszerűbb művészek között található a neve, hiszen milliókat fizetnek egy-egy alkotásáért, és milliók akarják látni a kiállítást is”. Az előadó hangsúlyozta: nem csupán a munkácsiak lehetnek büszkék Munkácsy Mihályra, hiszen az innen származó művész már életében világhírnévre tett szert. Életének jelentős részét Békéscsabán töltötte, ezért az ottaniak nem csupán egy róla elnevezett múzeummal őrzik emlékét, de a város egyik negyedét is róla nevezték el. A Munkácsy-negyed szlogenje, hogy Békéscsaba Munkácsy városa, hiszen nagyon sok időt töltött itt a festőgéniusz, s olyan évek voltak ezek, melyek komolyan inspirálták őt a művészetében, főleg annak korai szakaszában.
Munkácsy Mihály Lieb Mihály Leó néven látta meg a napvilágot Munkácson egy bajor gyökerekkel rendelkező tisztviselő családban. Hatéves volt, amikor szülei meghaltak, így a fiú Békéscsabára került anyai nagybátyjához. A deklasszált család eredetileg asztalosnak szánta, ezért inasnak adta, ez azonban mély nyomot hagyott az érzékeny fiatal fiú lelkében. Ez tette fogékonnyá a nemzetet bénító elnyomás és a szegények szenvedése iránt. A többfelől is közvetített szabadságharc-élmények később is feltűnnek festészetében, magyar voltát hosszú külföldi tartózkodása ellenére sem tagadta meg soha. Békéscsabán ismerkedett meg Szamossy Elek portréfestővel, aki nagy hatással volt rá. Szamossy mellett két évig tanulta a festés alapjait, majd 18 évesen Pestre költözött, ahol elnyerte a Képzőművészeti Társulat támogatását. 1865-től a Bécsi Képzőművészeti Akadémia előkészítőjére járt, azonban fél év után ismét hazatért Magyarországra. 1867-től ösztöndíjjal tanult Párizsban, majd Münchenben, később pedig Düsseldorfban. 1868-ban magyarosította nevét Munkácsyra, innentől kezdve ezen a néven jegyezte festményeit.
Ebben az évben festette meg az Ásító inast, mely Munkácsy saját, egyedi stílusának első képe. Stílusának kialakulásában hatással volt rá Gustave Courbet, Wilhelm Leibl és Rembrandt. A kortárs impresszionista festők munkáit nem igazán értékelte, Munkácsy inkább a realista ábrázolást képviselte és a saját útját járta. Többek között ezekre is kitért a Munkácsy Mihály életútját és művészetét bemutató előadásában Bácsmegi Gábor régész, főmuzeológus, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója.
Munkácsy Mihály az egyik legismertebb magyar művész nemcsak Kárpátalján, hanem az egész Kárpát-medencében, fogalmazott Tarpai József, a Munkácsy Mihály Magyar Ház (MMMH) igazgatója. Aki a sajtónak nyilatkozva elmondta, hogy a jövőben mind több olyan előadást igyekeznek szervezni, melyek által többet tudhatnak meg az érdeklődők Munkácsy életéről, munkásságáról, művészetéről. Reményeik szerint ebben segítségükre lesz majd a békéscsabai múzeum is, mellyel együttműködve számos alkalom nyílhat a festő munkásságának népszerűsítésére, s abbéli reményének is hangot adott, hogy a festőművész anno Munkács városától kapott ezüstkoszorúnak legalább a másolatát megkaphatja intézményük is.
A résztvevők a továbbiakban a Latorca-parti város Magyar Házának dísztermében kellemes perceket tölthettek a Munkácsy-festmények – az Ásító inas, a Honfoglalás, a Krisztus Pilátus előtt stb. – reprodukcióinak bűvkörében, melyek Pákh Imre ismert munkácsi származású, Amerikában élő műgyűjtő jóvoltából tekinthetők meg itt.
A Munkácsy Mihály Magyar Ház és a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház két nappal korábban a fiatalok számára szervezett itt interaktív előadást, melyre a Munkácsi 3. Számú II. Rákóczi Ferenc Középiskola diákjai kaptak meghívást. A fiatalok február 20-án Rajkó Balázs színésszel, riporterrel – a beregszászi színházban rendszeresen megtartott Kulisszajárás mintájára – ismerkedtek a Magyar Házzal, illetve a névadó festőművész életútjával, munkásságával.
A most megvalósult program a Munkácsy Mihály Magyar Ház múzeumpedagógiai részlegének egyik első interaktív előadása volt – tájékoztat Pfeifer Anita, az MMMH kulturális menedzsere. Aki elmondta, hogy a jövőben – a kézműves foglalkozások mellett – több olyan programot is terveznek, melyek keretében igyekeznek megismertetni a fiatalokkal a vidékünkről származó művészek és történelmi személyiségek életét, munkásságát.
Kósa Eszter
