A Lehoczky Tivadar Kárpátaljai Megyei Honismereti Múzeum és Magyarország Ungvári Főkonzulátusa közös szervezésében Budapesti kávéházak története címmel nyílt kiállítás Ungváron a vármúzeumban. Az eseményre május 18-án, hétfőn délben került sor a múzeumok nemzetközi napja rendezvényeihez kapcsolódóan.
A vándorkiállítás 11 nagy méretű plakátot tartalmaz, ahol Saly Noémi, a híres magyar kutató tudományos koncepciója szerint 9 kulcsfontosságú témát emelnek ki: az ital megismerésétől a leghíresebb kávéházak történetén át a közéleti szerepükig. Konkrét történeteket mutatnak be, és sok érdekes adatot is közölnek. A szövegek két nyelven íródtak: ukránul és angolul. A dokumentumok és fényképek a Magyar Kereskedelmi és Turisztikai Múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum gyűjteményeiből, magángyűjteményekből, valamint kortárs újságokból és folyóiratokból származnak. Fotókon, élvezetes leírásokon és különleges tárgyi emlékeken keresztül mutatják be a magyar főváros kávéházainak világát a XVII. századtól az 1980-as évek végéig.
Olga Sumovszka múzeumigazgató kiemelte: örül, hogy a magyar főkonzulátussal közösen mutathatják be a kávézási hagyományokat.
– Történelmileg úgy alakult, hogy különböző országok kötelékébe tartozott Ungvár, és mindennek a lenyomata a múzeumban megtalálható. A kávé a kárpátaljaiak hagyományos itala, naponta akár többször is iszunk kávét, és megszokott jelenség valakit meghívni egy kávéra. Ezt a hagyományt már több évszázada ápoljuk, ezért szeretnénk többet megtudni, hogy honnan érkezett a kávé, hol fogyasztották, milyen körülmények között, hogyan került hozzánk – és ez a nagyszerű kiállítás ezt bemutatja. Kiderül, hogyan kell helyesen kávét inni, milyen csészékből, milyen edényben kell készíteni, milyen kávéfajták vannak. Mindennek hatalmas története van, amit Ruszin Valéria, a megyei honismereti múzeum történeti és helytörténeti osztály vezetője hosszasan tanulmányoz. A kávé közelebb hoz bennünket az üzleti párbeszédek, a személyes kapcsolatok ápolása során. Az idei jelszavunk: a múzeum egyesíti a szétválasztott világot. Szeretnénk kulturálisan egyesülni, jószomszédi kapcsolatban élni és tisztelni egymás hagyományait, mindig nyitottak vagyunk az együttműködésre – hangsúlyozta az igazgató, és köszönetet mondott Magyarország főkonzulátusának a korábbi közös projektek megvalósításában nyújtott támogatásokért.
Fülöp Andrea első beosztott konzul Bacskai József főkonzul nevében is köszöntötte az egybegyűlteket és elmondta: nagy öröm számukra, hogy a Lehoczky Tivadar Kárpátaljai Megyei Honismereti Múzeum a múzeumok világnapja alkalmából szervezett rendezvénysorozat keretében helyet ad a budapesti régi kávéházakat bemutató tárlatnak.
– Köszönjük az együttműködést és azt, hogy az ungvári vár a magyar főkonzulátussal közös rendezvényeivel hozzájárul ahhoz, hogy a két ország még szorosabbra fűzze a kulturális, társadalmi kapcsolatait. Hisz népeinket jó szomszédként összeköti az évezredes közös múlt, a gazdag és sokszínű kulturális, történeti örökség, a közös gyökerek és az egymást segítő kéz mindennapok során – emelte ki a diplomata, majd röviden szólt a tárlat anyagairól, amelyek igazi történelmi utazásra hívják a látogatókat.
Mint mondotta, az első kávéház 1714-ben nyílt meg a budai oldalon, a századfordulóra pedig már több mint 500 kávéház működött a városban, mindegyik sajátos közönséggel és karakterrel. A kávéházba járás egy időben valódi életformává vált, és ezek a helyek kulcsszerepet töltöttek be a művészeti, irodalmi és társadalmi életben is.
Elhangzott, hogy a tablókiállítás ötletgazdája és megalkotója a téma legkiválóbb ismerője, dr. Saly Noémi irodalom- és Budapest-történész, helytörténész, egyetemi oktató, akinek a legfőbb szakterülete a fővárosi kávéházak és a vendéglátás története, amelyről számos könyvet, tanulmányt írt, emellett rendszeresen tart tematikus helytörténeti sétákat, előadásokat. Az ő kutatása nélkül nem jöhetett volna létre ez a kiállítás, melyet korábban a Liszt Intézet szervezésében Tallinnban, majd a Kijevi Nagykövetségen is bemutattak. Most az ungvári és kárpátaljai közönség is megismerkedhet a magyar kávéházas kultúrtörténettel.
– Ungvárt és Budapestet sok közös dolog kapcsolja össze – közös múlt és ezen belül a kávé és a kávéházak szeretete. Az Ung-parti városnak a kávékultúrája is hosszú és gazdag múltra tekint vissza, és ma is élénk kávéházi élete van. Ezért a kiállítás nem pusztán budapesti múltidézés, hanem ismerős közép-európai hangulat is, amelyhez a kárpátaljai látogatók is könnyen csatlakozhatnak – mondta végezetül kellemes időtöltést kívánva a tablók megtekintéséhez, amelyek segítségével egy rövid időre a kávéházak forgatagos világában találják magukat a látogatók.
A mostani tárlatot kiegészíti a Kávé az évszázadok malomkövein című teremkiállítás, amelyet Ruszin Valéria tavaly kollégáival a tudományos koncepció mentén haladva rendezett be, számos levéltári anyagot felhasználva, köztük magyarországiakat is, felidézve a századforduló kávéházait. Minden apró részletre ügyeltek; láthatunk Hennefeld Ignác-féle jégszekrényt, Berkel mérleget és National pénztárgépet az ungvári Fundánics-üzletből, különböző kézi kávédarálókat, de korhű öltözetben pincért is, aki épp a visszajárót keresi.
Ruszin Valériától egyebek mellett megtudhattuk: a kávéházak mindig is a közélet részét képezték, és az európai demokrácia elsődleges központjai voltak, ahová az emberek nemcsak a kávé, hanem a kultúra és a kommunikáció miatt is jártak. A kávéházakban mindenről szó volt, politikáról, pletykákról, a városi történésekről, ezért egy 1905-ös újságot is kiállítottak.
Ukrajnára, mint ismeretes, nem jellemző a kávézás, itt inkább teáztak. Míg Kijevben 30 éves kávézókról lehet tudni, Kárpátalján évszázados múlttal rendelkező kávéházak voltak, köztük Ungváron a Bercsényi Étteremben. A legnagyobbakban, különösen a nyári teraszokon még katonazenekarok is játszottak. Kisebb helyeken 4-5 zenészből álló, nem ritkán roma együttesek húzták a talpalávalót, olyan kiváló zenészek léptek fel, akik minden stílust és igényt kielégítettek. Egyébként az ungvári vármúzeumban nyáron a kávéházak gazdag zenei kultúrájáról terveznek előadást tartani. Így nem véletlen, hogy hétfőn zenei kíséretet kapott a tárlat, és a megnyitón a Kárpátaljai Akadémiai Érdemes Népi Kórus zenekarának művészei – Schreiner Sándor, Mihajlo Brovdi, Lénárt Leontyij és Juhász József – bűvölték el a látogatókat színvonalas zenei játékukkal.
A tárlat hangulatát az ismert művészek, Olekszandr és Ivanka Vojtovics festményei emelték.
A vándorkiállítás június 22-ig tekinthető meg a vármúzeum második emeleti galériájában.
