Kategória: Archívum

Az ukrán parlament emberjogi, a Doneck, Luhanszk megyék, a Krími Autonóm Köztársaság, Szevasztopol város ideiglenesen megszállt területeinek deokkupációjával és reintegrációjával, a nemzeti kisebbségekkel és a nemzetiségek közötti kapcsolatokkal foglalkozó parlamenti bizottság tagjai 2021. május 21–31-e között tájékozódó körúton vettek rész, amely során más kérdések mellett az előkészületben lévő kisebbségi törvény tervezetét ismertették a nemzeti kisebbségek képviselőivel. Május 31-én az Ungvári Nemzeti Egyetem rektori hivatalában egy közel háromórás konferencia keretében a kárpátaljai nemzeti közösségek (magyar, ruszin, roma, szlovák, német) civil szervezeteinek képviselői tájékoztatták a parlamenti bizottságot mindennapjaikról, illetve az őket foglalkoztató kérdésekről. Az UMDSZ nevében dr. Zubánics László elnök tartott rövid előadást, illetve adott át írásos javaslatokat a törvénytervezethez.

Denisz Smihal közösségi oldalán jelentette be, hogy sikerült megállapodniuk Magyarországgal, Moldovával és Törökországgal az ukrán Covid-igazolványok elfogadásáról, amelynek a kiadása július 1-jén kezdődhet meg – közölte a Mukachevo.net.

Ukrajnában, a fiatalok körében csökken az ország euroatlanti integrációját támogatók száma – jelentette ki Olekszij Reznyikov, miniszterelnök-helyettes.

A karanténintézkedések enyhítéséről döntött az Ukrán Miniszteri Kabinet – olvasható a kabinet hivatalos oldalán.

Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke folyó év május 18-án, a krími tatár nép 1944-es deportálásának emléknapján, teljesítve a pontosan egy éve tett ígéretét, a parlament elé terjesztette az őslakos népekről szóló törvénytervezetet. E dokumentum, egyebek mellett, tartalmazza az őslakos nép ukrajnai jogi meghatározását, kinyilvánítja ezek közjogi alanyiságát, e népek, illetve e közösségekhez tartozó személyek jogainak tárházát, valamint e jogok megvalósulásával kapcsolatos állami kötelezettségeket.

Posch Alajos hírlapíró
(1884–1919)

A Magyar Országgyűlés június 4-ét a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította, kifejezve, hogy „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”. Ennek szellemében Beregszászban több helyszínen is megemlékeztek a 101 évvel ezelőtt történt szomorú eseményről.

Ott érdemes Magyar Házat építeni, ahol van magyar kultúra, hangzott el a Munkácsy Mihály Magyar Ház avatóünnepségén. Az ünnepélyes alkalmon a szónokok azt hangsúlyozták, hogy a világ magyarsága számára sokat jelent a Latorca-parti város. A Vereckei-hágón át bejövő honfoglaló magyarok itt tartottak először hosszabb pihenőt. Évszázadokkal később Zrínyi Ilona hősiesen védte a város fölé magasodó várat a császári seregekkel szemben, példát mutatva a későbbi nemzedékek számára: a szabadságért való küzdelemnek akkor is van értelme, ha a harc kilátástalannak tűnik. Ma pedig Munkács városa abban mutat példát, hogy a soknemzetiségű Kárpátalján miként lehet békében élni úgy, hogy a másik nép kultúráját, szokásait, hagyományait tiszteletben tartjuk. A kulturális központ avatóján részt vett Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter.

Május utolsó hetében Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának emberjogi, a Donyeck, Luganszk megyék, a Krími Autonóm Köztársaság, Szevasztopol város ideiglenesen megszállt területeinek deokkupációjával és reintegrációjával, a nemzeti kisebbségekkel és a nemzetiségek közötti kapcsolatokkal foglalkozó parlamenti bizottság tagjai tájékozódó körúton vettek rész, amely során más kérdések mellett az előkészületben lévő kisebbségi törvény tervezetét ismertették a nemzeti kisebbségek képviselőivel. A program keretében találkozókra került sor Mariupolban, Melitopolban, Odesszában, Umanyban, illetve Csernyivciben. A körút utolsó állomásaként a bizottság tagjai Kárpátalján ismerkedtek a nemzetiségi közösségek mindennapjaival, kiemelt figyelmet fordítva a kárpátaljai romák problémáira.