Egy jobb világért – 110 éves a magyar cserkészet

„A cserkész nem úgy tesz, mintha jó volna, hanem teszi magát a jót”

Robert Baden-Powell

A Mathias Corvinus Collegium (MCC) beregszászi képzési központja adott otthont az Egy jobb világért – 110 éves a magyar cserkészet című könyvbemutatónak. Az érdeklődők a szerzők, szakértők, cserkészek részvételével zajló kerekasztal-beszélgetés révén nyerhettek betekintést a magyar cserkészet történetébe, jelenlegi helyzetébe és ismerkedhettek meg annak jövőképével. A beszélgetés meghívott vendégei Székely Levente, az MCC Szociológiai Műhely vezetője, az Ifjúságkutató Intézet igazgatója, Réti Gergely cserkészvezető, az MCC Közjogi Műhely kutatója, a könyv szerkesztői, valamint Popovics Pál, a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség elnöke volt. A rendezvény moderátorának ifj. Bereczky Tamás MCC-s diákot, ifjú cserkészt kérték fel.

Hegedűs Csilla

– A mostani alkalmunk fókuszában a cserkészet áll, meghívott vendégeink, a kötet szerkesztői osszák meg gondolataikat a könyvvel, illetve magával a cserkészettel kapcsolatban – fejtette ki köszöntőjében Dobsa István, az MCC beregszászi képzési központjának munkatársa. Hozzátette, amikor a cserkészetre gondol, vezényszavak kristályosodnak ki előtte, mégpedig, a teljesség igénye nélkül: Isten, hazaszeretet, rend, és jót tenni akarás. – Úgy gondolom, ebben a zűrzavaros világban, a felgyorsult mindennapokban fontos kapaszkodó pilléreket jelenthetnek ezek a vezényszavak az ifjúság életében. Ezért nekem meggyőződésem, hogy a cserkészet, az ifjúsággal történő munka a nevelés egyik megkerülhetetlen része. Nagyon jó dolog, hogy ez Kárpátalján is elindult, és úgy látom, hogy itt is stabil lábakon áll ez az ifjúsági mozgalom – emelte ki Dobsa István.

Réti Gergely elmondta, a kötet létrehozásának ötlete másfél évvel ezelőtt fogalmazódott meg benne és Székely Leventében.

– A könyv megírásával az volt a célunk, hogy méltó emléket állítsunk a magyar cserkészmozgalom 110 éves történelmének, és egy olyan kötetet hozzunk létre, ami nem csupán történeti szemüvegen keresztül, hanem más társadalomtudományi fókuszokból is vizsgálja az ifjúságnevelő szervezet helyzetét napjainkig. A könyv átfogó képet ad a cserkészetről, mindig egy adott történelmi korszakot feldolgozva mutatjuk be azt, például a két világháború közötti szerepével, vagy azzal kapcsolatban, hogy hogyan működött a cserkészmozgalom a kommunizmus alatt stb. – magyarázta a magyarországi cserkészvezető.

Hozzátette, köszönet jár a szerzőknek, hiszen sok neves történész, szociológus és pedagógus keze munkája olvasható a 400 oldalas kötetben.

Hogy milyen állapotban vannak napjainkban a különböző ifjúsági közösségek, arról Székely Levente beszélt. Az MCC Szociológiai Műhely vezetője bevallotta, ő maga nem cserkész, viszont úgy a kötetben és korábban is sokat foglalkozott a témával, mint ifjúsági mozgalommal.

– Ez a könyv hozott engem a cserkészethez közel. Véleményem szerint a cserkészetnevelés értékátadás szempontjából nagyon fontos, de közösség szempontjából is kiemelten az. Kutatások is bizonyítják, hogy manapság az ifjúsági közösségek nincsenek túl jó állapotban, aminek megannyi oka van. És ez nemcsak a magyarságra jellemző, nemzetközi kutatások is ezt mutatják. Ám a cserkészet éppen arról szól, hogy mindazt, amit elsajátítanak a fiatalok, azt közösségben tegyék, és emiatt rendkívül értékesek ezek a kezdeményezések – szögezte le a szakember.

Kárpátalján hosszú évtizedes kihagyás után 1991-ben szerveződött újra a cserkészet, és mára igazi sikertörténetnek mondható, hangsúlyozta Popovics Pál.

– 1991-ben heten, hét településen kezdtünk el cserkészcsapatokat szervezni: Beregszászban, Munkácson, Csongoron, Huszton, Técsőn, Nagyszőlősön és Ungváron. Annyira népszerű lett ezekben a városokban a fiatalok körében a cserkészet, hogy hamarosan megsokszorozódott a tagok száma. A következő év nyarára már több mint százan cserkészkedtek Kárpátalján. Viszont mi soha nem a létszámra hajtottunk, hanem a minőségre, de hála Istennek évről-évre egyre több fiatal vezetőnk lett, akik szívvel-lélekkel végezték, végzik a rájuk bízott feladatokat. Ez is volt az egyik célunk, hogy kiváló vezetőket képezzünk, és nemcsak a cserkészet számára, hanem magyar közösségünk számára. Közülük mára sokan tanárok, szervezeti vezetők, aktivisták lettek – hangsúlyozta a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség elnöke.

A változatos tematikájú jubileumi tanulmánykötet fontos olvasmány és fontos forrásanyag lehet azoknak, akik valamilyen módon a cserkészettel, az önkéntességgel, az ifjúsági szervezetekkel foglalkoznak kutatóként, esetleg szakdolgozat témaként választják ezt a területet. Ugyanis a könyv nagy ívű áttekintést nyújt a magyar cserkészmozgalom idáig megtett útjáról, és bepillantást enged annak jelenébe. A kötet minden bizonnyal méltó kapocsként szolgál a múlt, a jelen és a jövő cserkészei között, és egyúttal iránytű is lehet egy olyan korban, amikor egyre nehezebb megtalálni a helyes ösvényeket.