2020-ban a Kőhavas (Petrosz) 2020 méter magas csúcsán állítottunk kopjafát, amelybe bele volt faragva: „Múltunk tisztelete a jövőnk békéje!”. Az volt a második túrám az egylettel. Már akkor éreztem, és azóta is megmásíthatatlan bennem az érzés, hogy a Kárpátaljai Hazajáró Egylet egy olyan közösség, amihez én is tartozni akarok – vallja Vezsdel László, az egyesület elnöke, aki immár a századik túrájára vezette a kárpátaljai hazajárókat.
Simon Rita
Bizonyára a legtöbb tag fel tudna idézni valamilyen hasonló meghatározó, mégis megmagyarázhatatlan élményt, ami miatt úgy döntött, elkötelezi magát a társaság mellett. És ezekből az érzésekből, egyéni történetekből áll össze az a hazajárós közösség, amely Kárpátalján egyedivé vált.
A Vereckei-hágó ikonikus helyszín a kárpátaljai és az egész Kárpát-medencei magyarság számára.
A 841 méter magasan elhelyezkedő hegyi átjáróhoz kijelölt túraútvonal vezet, illetve innen tovább tudtunk haladni a Latorca forrásához. Az útvonal kiválasztásánál szempont volt, hogy minél több ember számára teljesíthető legyen. A gerinctúrában nem voltak meredek emelkedők, egyedül a távolság okozhatott kisebb megterhelést, ugyanis közel 30 kilométert gyalogoltunk.
De ezt még a legfiatalabb túratársunk, egy 12 éves kisfiú is teljesítette, aki lelkesen vetette bele magát a túrázásba a nagymamájával.
Jó szokásunkhoz híven ajándékokkal is kedveskedtünk a résztvevőknek. A 100. alkalom tiszteletére egy-egy 100 milliliteres jubileumi terepi védőitallal leptük meg a túratársakat. És hogy legyen is miből elfogyasztani ezt, mindenki kapott egy nyakba akasztható kis poharat is, valamint egy emlékkitűzöt és egy oklevelet. Viszonzásul a túratársak is meglepték a KHE vezetőségét, és egy kézzel festett kulaccsal köszönték meg az eddig befektetett energiánkat.
– Az irányvonal nem változik, folytatjuk amit elkezdtünk. Általában havi kétszer túrázunk, azaz átlagosan 25 túrát iktatunk be évente. Nyáron gyakrabban, a téli hónapokban ritkábban húzunk túrabakancsot. De amíg a helyzet megengedi, addig kiszámítható pont szeretnénk lenni a túrázók életében. Létrehoztuk a saját vándorkupánkat, hogy ezzel is ösztönözzük a tagokat a túrázásra. Köztudott, hogy ettől az évtől már szervezünk biciklitúrákat is, illetve evezünk is a vizitúra keretében. A cél, hogy minél több helyszínre eljussunk, megismerjük a vidékünket, együtt legyünk.
– Ez a jubileum a közösséget dicséri, a tagok kitartását, összetartását, lelkesedését. Ha nem alakult volna ki ez a fantasztikus közösség, akkor a Kárpátaljai Hazajáró Egylet csak három szó lenne. Bíró András tiszteletbeli elnök köszöntőjében kiemelte, habár neki nem adatott meg, hogy végigkísérje az egyesület túráit egytől százig, „de ti ott vagytok, és nincs is ennél fontosabb jelenleg!
Akár hiszitek, akár nem, történelmet írtok. Nem is akármilyet! Tisztát, felemelőt, példamutatót és magyart!”
Varju Zoltán korábbi alelnök ezekhez a gondolatokhoz kapcsolódva kiemelte: „Hősök vagytok mindannyian, akik viselitek a megpróbáltatásokat és hisztek abban, hogy van értelme Kárpátalján maradni és hisztek abban, hogy van értelme belekapaszkodni mindabba a szépbe, mindabba a jóba, amely Kárpátalján található.”
