Lizanec Péter professzor 1930. július 2-án született, kandidátusi és nagydoktori disszertációját a kárpátaljai ukrán nyelvjárások hungarizmusaiból írta, ezt 1970-1976 között háromkötetes monográfiában jelentette meg, amelyet elismeréssel fogadtak Magyarországon, az akkori Jugoszláviában, Kanadában, Lengyelországban, Németországban, az egykori Szovjetunióban.
1966-ban az Ungvári Állami Egyetem Tudományos tanácsa a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék vezetőjévé választotta meg. Ekkor a kárpátaljai magyar nyelvhasználat, nyelvjárások, magyar népköltészet és irodalom tanulmányozását tűzte ki célul a tanárok és a diákok elé. Az intézmény neve 1970-től Magyar Filológiai Tanszék lett. Itt jelent meg A kárpátaljai magyar nyelvjárások szótára két kötetben 2012-ben és 2013-ban. A tanszék tanárai kollektív munkában jelentették meg A kárpátaljai magyar lakosság balladái című munkát. 1974-ben, az első magyar irodalmi antológiát Sugaras utakon címmel 1985-ben. Nyelvkönyveket jelentettek meg orosz és ukrán anyanyelvűek számára.
A tudományos kutatások szempontjából fontos volt a Hungarológiai Központ létrehozása a Magyar Filológiai Tanszék bázisán, itt alapították meg az Acta Hungarica c. folyóiratot. A Hungarológiai Központ bázisán alapította meg 1993-ban a Kárpátaljai Magyar Diákok és Fiatal Kutatók Szövetségét.
1991 szeptemberében a Hungarológiai Központban Lizanec Péter professzor vezetésével alapelveket dolgoztak ki a kárpátaljai településnevek történelmi nevének visszaállításáról, az anyaggyűjtést ifj. Bíró Andor végezte. Az alapelveket Lizanec professzor elküldte az Ukrán Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetébe. V.M. Ruszanyivszkij teljes mértékben egyetértett Lizanec professzor javaslataival. Lelkes György ismert magyar helynévkutató elismerését és köszönetét fejezte ki. 68 település kapta vissza történelmi nevét.
Tanszékvezetői tevékenységének fontos ténye volt a legismertebb magyarországi hungarológusok vendégtanári meghívása. Olyan ismert szaktekintélyek végeztek oktatói munkát Ungváron, mint Ortutay Gyula, Imre Samu, Bárczi Géza, Benkő Loránd, Fábián Pál, Bachát László, Sebestyén Árpád stb.
A professzor figyelmét nem kerülte el a magyar történelem iskolai tantárgyként való bevezetése. Ennek érdekében beadvánnyal fordult az Ukrajnai Oktatási Minisztériumhoz.
2000-ben Lizanec Péter elnökletével a Legfelső Minősítő Bizottság jóváhagyásával, Tudományos Szaktanács alakult kandidátusi értekezések védésére, magyar nyelvből és irodalomból. A tanszék jelenlegi tanárai így védhették meg kandidátusi értekezésüket Lizanec professzor vezetésével.
Tanszékvezetői és tudományos tevekénysége példaként szolgálhat arra, hogyan lehet egy tudós művelője és szervezője egy tanszéknek. Tudományos vezetésével 10 kandidátusi értekezést védtek meg.
A tanítványok és a munkatársak nevében tisztelettel, tevékenységének elismerésével köszöntjük a Professzor urat, az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Filológiai tanszékének volt vezetőjét, a Hungarológiai Központ megalapítóját és első igazgatóját, Ukrajna érdemes tudósát.
A Hungarológiai Központ munkatársai
