A közös múlt tragédiáira emlékezve, ugyanakkor a párbeszéd és az együttműködés fontosságát hangsúlyozva hajtott fejet Szolyván a magyar és az ukrán ombudsman. Dr. Juhász Imre, Magyarország alapvető jogok biztosa és Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa kárpátaljai látogatásuk első állomásaként kereste fel a Szolyvai Emlékparkot, ahol közösen helyezték el az emlékezés koszorúit a sztálini megtorlások, deportálások és táborok áldozatainak emlékére.
Szabó Sándor
A megemlékezésen az elhurcolt kárpátaljai magyarok, németek és ukránok előtt egyaránt tisztelegtek. Különös aktualitást adott az eseménynek, hogy az ukrán parlament a közelmúltban hivatalosan is elismerte és elítélte a szovjet katonai közigazgatás által 1944 és 1946 között Kárpátalján elkövetett bűncselekményeket, köztük a magyar és német lakosság tömeges elhurcolását.
– Minden ilyen közös megemlékezés azt mutatja, hogy van lehetőség együtt gondolkodni és a jövőt együtt építeni
– hangsúlyozta beszédében Juhász Imre.
A magyar ombudsman felidézte, hogy nem először jár a Szolyvai Emlékparkban: mintegy 15–16 évvel ezelőtt már felkereste az emlékhelyet. Mint mondta, ezért különös várakozással tekintett a visszatérés elé, arra, milyen érzéseket vált majd ki belőle, hogy ismét ezen a helyen állhat.
– Itt nemcsak arról van szó, hogy ismerjük a történelmi eseményeket, és megemlékezzünk a szenvedésekről, valamint az elhunytakról. Arról is szó van, hogy 82 évvel később van-e még hely számukra a lelkünkben és a szívünkben. Mert amíg ez a hely megvan a szívünkben, addig ők nem haltak meg: velünk vannak
– fogalmazott.
Juhász Imre arról is beszélt, hogy ukrán kollégájával nem ez az első alkalom, amikor közösen emlékeznek és koszorúznak. Hangsúlyozta: Magyarország és Ukrajna kapcsolatát az elmúlt években több vitás kérdés is terhelte, ugyanakkor azon dolgoznak, hogy a két ország közötti viszony rendeződjön és természetes mederbe kerüljön.
A mostani látogatás ugyanakkor nem csupán a megemlékezésről szól. Juhász Imre kiemelte: kárpátaljai útjuk egyik fő célja, hogy képet kapjanak a kárpátaljai magyarság jelenlegi helyzetéről.
– Nemcsak jogi szempontból szeretnénk megvizsgálni a helyzetet, hanem azt is látni szeretnénk, hogyan érvényesülnek ezek a jogok a mindennapi életben, a gyakorlatban – hangsúlyozta. Elmondása szerint a missziót az Európa Tanács is támogatja, munkájukat pedig más európai szervezetek is figyelemmel kísérik.
– Egy ombudsman munkájának lényege mindenütt az emberi jogok védelme. Ezek a jogok egyetemesek. Több európai és világszintű egyezmény is igyekszik szabályozni ezt a kérdéskört – fogalmazott. Jogászként arra is felhívta a figyelmet, hogy önmagukban a jogszabályok és a nemzetközi egyezmények csak az egyik oldalát jelentik a kérdésnek.
– Mindig azt is látni kell, hogyan működnek ezek a szabályok a valóságban, és mennyi valósul meg belőlük a mindennapi életben. Ebben pedig különösen nagy szerepe van annak, hogy a többségi nemzet és az államhatalom miként viszonyul ezekhez a kérdésekhez
– mondta.
Beszéde végén a szolyvai tragédia tanulságaira is kitért.
– A közel 82 évvel ezelőtti szolyvai borzalmak és mindaz, ami az ide hurcolt emberekkel történt, azt is megmutatja, milyen felelőssége van a hatalomnak és a fegyveres erőknek. Nyolcvankét évvel ezelőtt ezt az erőt emberek és közösségek elpusztítására használták, amit csak elítélni lehet.
Minden ilyen megemlékezésnek az is a célja, hogy ilyen események soha többé ne ismétlődhessenek meg
– zárta gondolatait Juhász Imre.
Dmitro Lubinec elmondta, hogy legutóbbi találkozásuk alkalmával döntöttek úgy: kárpátaljai látogatásuk során közösen keresik fel a Szolyvai Emlékparkot, és fejet hajtanak a szovjet diktatúra áldozatai előtt.
– Úgy döntöttünk, hogy el kell jönnünk arra a helyre, ahol 82 évvel ezelőtt a szovjet totalitárius rendszer koncentrációs tábort hozott létre, és ahol számos nemzeti kisebbség képviselőit gyilkolták meg, kínozták halálra. Az áldozatok többsége magyar, német és ukrán nemzetiségű volt. Tudjuk, hogy több tízezer kárpátaljai fordult meg ebben a gyűjtőtáborban, és sajnálatos módon csak kevesen élték túl – fogalmazott az ukrán emberi jogi ombudsman.
Lubinec történelmi párhuzamot vont az akkori események és a jelenleg orosz megszállás alatt álló donbászi területeken működő fogvatartási helyek között, ahol elmondása szerint törvénytelenül tartanak fogva ukrán civileket.
– Nyolcvankét évvel ezelőtt a szovjet hatalom tette ezt, ma pedig az Oroszországi Föderáció teszi ugyanezt: civileket pusztít el, és ezzel egy nemzet megsemmisítésére törekszik – mondta.
Az ukrán ombudsman hangsúlyozta, hogy a szolyvai megemlékezés ismét rámutat: Ukrajna és Magyarország történelmének számos közös tragikus fejezete van.
– Fontos hangsúlyozni, hogy ma közösen emlékezünk a totalitárius rezsim áldozataira. Mindent megteszünk azért, hogy történelmi emlékük ne merüljön feledésbe, és hogy ilyen tragédiák soha többé ne ismétlődhessenek meg
– fogalmazott.
Lubinec köszönetet mondott az emlékpark fenntartóinak is azért, hogy évtizedeken keresztül őrizték az áldozatok emlékét, és ezzel hozzájárultak ahhoz, hogy sorsuk ne merüljön feledésbe.
– Magyar kollégámmal együtt mindent megteszünk azért, hogy az Ukrajna ellen jelenleg is zajló orosz háború áldozatai – amely Európa országait és Magyarországot is érinti – se merüljenek feledésbe. Közösen azon dolgozunk, hogy országaink napról napra erősebbé váljanak azáltal, hogy kölcsönösen támogatjuk egymást és népeinket
– zárta gondolatait Dmitro Lubinec.
A történelmi egyházak képviselői ökumenikus imádsággal emlékeztek meg a sztálini diktatúra áldozatairól. Zán-Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke személyes érintettségéről is beszélt.
– Úgy állok itt, mint akinek a nagyapja ebben a szolyvai lágerben járt, és akinek a neve az elhunytak között szerepel. A 92 éves édesanyám ma is gyászolja. Hajtsuk meg fejünket és imádkozzunk!
– fogalmazott.
A megemlékezés meghitt hangulatához a Kárpátaljai Akadémiai Népi Kórus, valamint a Zöld Ág és a Nefelejcs énekkar műsora is hozzájárult.
Az esemény végén a résztvevők a Szolyvai Emlékpark központi emlékművénél, az úgynevezett siratófalnál helyeztek el virágokat és mécseseket. Az emlékpark fekete márványtábláira eddig több mint 12 ezer kárpátaljai magyar és más nemzetiségű áldozat nevét vésték fel. A közeljövőben az újabb kutatások eredményei alapján további mintegy 1500 névvel egészítik ki a névsort.
Rövid videós összeállításunk a megemlékezésről:
