A mai fiatalok, akik ezekben a válságos időkben testközelből tapasztalják meg, hogy az orosz-ukrán fegyveres konfliktus nap mint nap életpályák ezreit töri ketté, tízezreket tesz földönfutóvá, és kiszolgáltatott helyzetek sokaságát idézik elő nap mint nap, nos, ők bizonyára jobban megértik azoknak a polgári személyeknek a szenvedéseit, akiket a második világháború végén igazságtalanul szovjet internálótáborokba hurcoltak.
Hogy azokban sokszor embertelen körülményektől sanyargatva munkájukkal elősegítsék a harcok során lerombolt infrastruktúra helyreállítását, hangzott el azon rendhagyó történelemórán, melyet a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Szakgimnáziumában tartottak. S melynek előadói a harminc évvel ezelőtt létrehozott Gulág Alapítvány céljairól a szervezethez csatlakozó szakemberek eddigi kutatási eredményeiről számoltak be. Arról, hogy a jelenlegi elnök, Nagyné Pintér Jolán irányításával az utóbbi években számos sikeres konferenciát szerveztek, magas szakmai színvonalú dokumentumfilmet készítettek a túlélőkkel, megjelentették az ártatlanul elhurcoltak visszaemlékezéseit.
A szakgimnázium dísztermében összegyűlt diákokat, tanárokat Soós Katalin intézményvezető, Váradi Natália, a Génius Jótékonysági Alapítvány igazgatója, gulágkutató, Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ügyvivője köszöntötte. Valamennyien azt hangsúlyozták, hogy a mai idők is azt támasztják alá, hogy nagyon fontos ismerni az öreg kontinens, ezen belül szűkebb pátriánk hiteles történetét. Hisz csak így tudunk tanulni a múlt hibáiból, s csak így van rá esély, hogy a korábbi évtizedek szörnyűségei nem ismétlődnek meg. De mint látjuk, tapasztaljuk, erre méh így sincs semmiféle garancia.
A továbbiakban Kovács Emőke, a Gulág Emlékév szakmai vezetője tartott a témáról átfogó előadást, melyben azt vázolta, hogy a náci Németország felett aratott fényes győzelem Közép-Kelet-Európa népei számára nem az olyannyira óhajtott békét hozta el, hanem a véres sztálini diktatúrát a maga embertelenségével, tömérdek képmutató hazugságával.
Az első szörnyű megpróbáltatás 1944 őszén érte a Kárpát-medencében élő magyarokat és németeket. Jóvátételi munkára mintegy egymillió nőt és férfit hurcoltak el, akik aztán éveken át különböző gyárakban, építkezéseken, bányákban, fakitermelésen stb. dolgoztak. Jellemző a mostoha életkörülményeikre és a fogva tartóik minősíthetetlen bánásmódjára, hogy egyharmaduk odaveszett.
Az előadó beszámolt arról a sokirányú és sokrétű feltáró munkáról, amelyet a Gulag Alapítványhoz csatlakozó kutatók a mögöttünk hagyott harminc év alatt végeztek. A múlt fehér foltjainak feltárása és megismertetése mellett rendszeresen tartottak rendhagyó történelemórákat a Kárpát-medence különböző vidékein működő magyar tannyelvű iskoláiban. Emellett felvállalták a túlélőkkel való folyamatos kapcsolattartást, erkölcsi támaszt nyújtva azoknak, akiknek életét derékba törte az elnyomó rendszer. A Gulag Alapítvány tevékenységének fontos részét képezi a fiatalokkal való kapcsolattartás, az évek során több pályázatot is meghirdettek számukra. Ezekben arra biztatják őket, hogy lépjenek kapcsolatba a túlélőkkel, illetve azok közvetlen hozzátartozóival, ismerjék meg mélyebben sorsukat, s azt különböző módon dolgozzák fel. Így válik teljessé és hitelessé Közép-Kelet-Európa története. Megtudtuk: az alapítvány a közeljövőben ismét meghirdeti a Gulaggal kapcsolatos pályázatát hirdet a fiatalok számára.
