Szerző: R. S.

A napokban alkotmányellenesnek minősített törvény még az államfői posztról leváltott Viktor Janukovics államfő elnöksége alatt született, a mögötte álló egykori Régiók Pártja két képviselője nyújtotta be. 2014 februárjában – két nappal Janukovics leváltása után – a parlament megszavazta a törvény eltörlését, ám azt az államfői tisztet ideiglenesen betöltő Olekszandr Turcsinov akkori házelnök nem írta alá, így a jogszabály mostani érvénytelenítéséig érvényben maradt. Még ugyanabban az évben 57 parlamenti képviselő beadványban fordult az alkotmánybírósághoz, hogy a testület érvénytelenítse a törvényt, amelynek tartalmával nem értettek egyet, és amelyet szerintük a házszabály megsértésével fogadtak el. Utóbbit egyebek mellett azzal támasztották alá, hogy a regisztráció szerint több olyan képviselő is szavazott a törvényről, aki a döntéshozatalkor bizonyítottan nem ült a helyén a teremben…

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség mélységesen elítéli a KMKSZ ungvári székházának barbár felgyújtását, amelyet a nemzeti kisebbségek és a kisebbségi jogérvényesítés, illetve érdekképviseletek ellen elkövetett durva merényletnek tekintünk…

A magyar kisebbség képviselői közölték, hogy nem vesznek részt az oktatás nyelvéről február 14-ére tervezett konzultációkon – jelentette ki Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszter a kormány szerdai ülésén. Mint Hrinevics jelezte, a kisebbség képviselőivel tervezett találkozó az oktatási törvény nyelvi normájával összefüggő válságból kivezető utak keresését szolgálta volna. „Konzultációt folytatunk a magyar közösséggel. Már voltak találkozók Beregszászban, Ungváron és Kijevben. A következő, kulcsfontosságú fordulóra február 14-én került volna sor.”…

Megdöbbentő és elítélendő az a barbár cselekedet, amelyet ismeretlen tettesek Ungváron a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség székháza ellen a vasárnap hajnali órákban elkövettek. Bár az épületre dobott Molotov-koktél szerencsére csak kisebb károkat okozott, azonban az incidensnek az emberi lelkekre gyakorolt romboló hatásai még felmérhetetlenek.

A családokat segítő pályázatok mellett tudományos kutatások, képzések, táborok szerepelnek a „2018 a külhoni magyar családok éve” programban – mondta Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára a tematikus év nyitó rendezvényén február 2-án Budapesten.

Az idén is a hagyományok jegyében méltatták a Magyar Kultúra Napját Beregszászban. A Himnusz megírásának 195., a szerző halálának 180. évfordulójára szervezett rendezvénysorozat a Kölcsey-emléktáblánál koszorúzással kezdődött…

Évnyitó gyűlést tartott az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) Beregszászi Járási Szervezete. Ezen értékelték az elmúlt évet, és megbeszélték az idei tennivalókat, programokat.

A mögöttünk hagyott esztendő igazán sok megpróbáltatást hozott a kárpátaljai magyar közösségnek. Elegendő csupán a földrengéssel felérő oktatási törvényt említeni. Az anyaország határozott kiállása révén a kérdést sikerült európai szintre emelni, s előbb az Európa Tanács parlamenti közgyűlése, majd a Velencei Bizottság is rámutatott, a törvényben kifogásolt 7. cikkely jogfosztó a kisebbségekre nézve. Ám Kijevben hajlamosak másként értelmezni ezeket az állásfoglalásokat. Nagyon úgy fest, 2018 sem lesz csatáktól mentes év a kárpátaljai magyarság életében.

Némi tévhit alakult ki Kárpátalján azzal kapcsolatban, hogy a magyar állam nyugdíjkiegészítést és újabb kárpótlást fizet az itt élő időskorúaknak. Nagyon sok olvasónk érdeklődött szerkesztőségünktől, hogy mi igaz ezekből a híresztelésekből. A tisztánlátás érdekében Magyarország Ungvári Főkonzulátusához fordultunk. Mint tisztázódott, nem pótnyugdíjról, nem is kárpótlásról van szó, hanem a hadigondozás iránti kérelmek ügyéről. Azok jogosultak erre a juttatásra, akik a második világháború idején vagy abból kifolyólag közvetlenül utána vesztették el férjüket, édesapjukat.