Népviseleti kiállítás a beregszászi konzulátuson – Múlt és jelen a viseletekben

Magyarország a klasszikus diplomáciai és gazdaságdiplomáciai tevékenység mellett kulturális és tudománydiplomáciai területen is jelen van Ukrajnában. Kárpátalján az ungvári és a beregszászi külképviselete rendre otthont ad különböző kiállításoknak. A beregszászi konzulátus idei első kulturális programként február elsején népviseleti kiállítást szervezett. 

A Kárpátalján már több helyszínen is bemutatott tárlat a Hagyományok Háza Hálózat ‒ Kárpátalja (HHHK) viseletvarró tanfolyamának vizsgamunkáiból és Prófusz Marianna gyönyörű szőtteseiből ad ízelítőt.

Népviseleti kiállítás a beregszászi konzulátuson - Múlt és jelen a viseletekben. Fotó: Kárpátinfo/Kovács Erzsébet
Népviseleti kiállítás a beregszászi konzulátuson – Múlt és jelen a viseletekben. Fotó: Kárpátinfo/Kovács Erzsébet

A kiállítás megnyitóján Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ügyvivője elmondta: az elmúlt évek során több néptáncegyüttes jött létre a magyar kormány támogatásával s elengedhetetlenné vált, hogy az együttesek megfelelő viseletekkel rendelkezzenek. A Hagyományok Háza Hálózat ‒ Kárpátalja, látva a hiányt, viseletvarró tanfolyamot indított itteni varrónők, érdeklődők számára. „A falvakban éppen kivesző népi kultúra anyanyelvünk mellett a másik olyan alap, amelyet minden eszközzel élőformájában kell megőriznünk, hiszen a népművészet és annak nyomai etnikai kódként hagynak nyomot magunk után” – emelte ki a diplomata. „A népzene, a néptánc és a népi kézművesség, az ősi mesterségek ápolása és gyakorlása olyan fontos célkitűzés, amely jelentős mértékben hozzájárul a kárpátaljai magyarság kultúrájának megőrzéséhez, a hagyományok ápolásához”, fogalmazott Gyebnár István, kiemelve a hagyományápolás közösségépítő és -megtartó szerepét és erejét.

Népviseleti kiállítás a beregszászi konzulátuson - Múlt és jelen a viseletekben. Fotó: Kárpátinfo/Kovács Erzsébet
Népviseleti kiállítás a beregszászi konzulátuson – Múlt és jelen a viseletekben. Fotó: Kárpátinfo/Kovács Erzsébet

A továbbiakban a diplomata hangsúlyozta: „A magyar kormány hasonlóan fontos célja, hogy segítse a magyar nemzeti azonosságtudat megerősítését, a magyarság kulturális, nyelvi értékeinek megőrzését, és támogassa a magyarság szülőföldjén való boldogulását. A háború következményeinek enyhítésével egyidejűleg mindent megteszünk ezen nemzetpolitikai célok megvalósításáért, annak a lehetőségnek a biztosításáért, hogy a kárpátaljai magyar közösség minél nagyobb számban megmaradjon, anyanyelvükön való oktatáshoz, nyelvhasználatukhoz fűződő jogaik minél szélesebb körben érvényesüljenek, az anyaországukkal szoros kapcsolatokat ápolhassanak”.

A Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja munkájáról, célkitűzéseiről és feladatairól Ködöböcz-Gerzsenyi Ilona munkatárs szólt. A Hagyományok Háza (HH) mint Kiemelt Nemzeti Intézmény küldetése a magyar nemzeti kultúra részét képező letűnt vagy eltűnőben lévő kisközösségi („falusi”, „paraszti”) kultúra elemeinek visszajuttatása a ma és a holnap kulturális közéletébe, azok életben tartása és élővé tétele, mondta. „A HH jövőképe egy olyan Kárpát-medence, ahol a magyar népművészet a napi létezés természetes eleme, ahogyan a nyelv vagy a tiszta víz, ezáltal egy olyan lelkileg erős, öntudatos nemzet kialakulása, mely büszke népi örökségére és azt a napi testi-lelki jól-léte érdekében használja.” Ködöböcz-Gerzsenyi Ilona a továbbiakban elmondta, hogy a Hagyományok Háza 2017-ben kezdte el a határon túli hálózat megszervezését, s azóta fejti ki tevékenységét a régiónkban is, szakmai segítséget nyújt azon intézmények, civil szervezetek, műhelyek számára, melyek a népművészet bármely ágával foglalkoznak. A terület része a viseletvarró tanfolyam és mentorálás is.

Népviseleti kiállítás a beregszászi konzulátuson - Múlt és jelen a viseletekben. Fotó: Kárpátinfo/Kovács Erzsébet
Népviseleti kiállítás a beregszászi konzulátuson – Múlt és jelen a viseletekben. Fotó: Kárpátinfo/Kovács Erzsébet

Ennek a munkának most kiállított darabjait Tajti Erzsébet népi iparművész, a Hagyományok Háza viseletkészítő szakoktatója mutatta be, kiemelve a régi ruhák gyűjtésének, azok rekonstrukciójának fontosságát, hogy „életre keltsék” eleink elfelejtett, ládákba zárt vagy fényképeken őrzött viseletét. Emellett azt a célt is maguk elé tűzték, hogy őseink ruházata bizonyos elemeinek, szabás-varrásának, motívumkincsének felhasználásával ma is viselhető ruhadarabokat alkossanak.

Erre is láthattunk példákat: Ködöböcz-Gerzsenyi Ilona egy igencsak elegáns pliszírozott (pliszé) szoknya és fehér blúz összeállítást mutatott be, melyet Prófusz Marianna gazdag motívumkincsű fehér szőttese díszít. (Egyébként ez a saját tervezésű és készítésű alkotás szeptemberben zsűrizett és védjegy számmal ellátott Modern Míves Termék lett, s mint megtudtuk, további négy munkája vár értékelésre.) De a kékfestő szerelmesei is csodaszép ruhakölteményekben gyönyörködhettek Tóth Mária (Nagyszőlős), Kepics Andrea (Beregszász) és a már említett Ködöböcz-Gerzsenyi Ilona (Beregsom) jóvoltából.

A viseletkiállítás megnyitóját az ugyancsak a Hagyományok Háza Hálózat ‒ Kárpátalja égisze alatt Váradi Enikő vezetésével működő Beregszászi Rezeda Folkműhely ifjú zenészeinek és táncosainak bemutatója tette még felemelőbbé, gazdagabbá.

Kovács Erzsébet