A Nagyberegi Tájház évekkel ezelőtt csatlakozott ahhoz a kezdeményezéshez, amelynek célja, hogy a Szent György napjához közel eső időszakban szerte a Kárpát-medencében tartsák meg a tájházak napját. Ilyenkor valamennyi fenntartó maga dönti el, hogy a jeles napon milyen programokkal várja a látogatókat. A Pro Cultura Subcarpathica irányítói ezúttal a helyi értékek bemutatására helyezték a hangsúlyt. Arra, hogy a fiatal generáció tagjai játékos formában megismerjék a földműves elődök mindennapi életét, szokásait.
A tájház vendégei ezúttal a helyi líceum tanulói voltak, így nem véletlen, hogy a középpontba ezúttal a beregi hagyományok megismerése került. Legfőképpen a beregi keresztszemes hímzés és a beregi szőttes. S hogy emellett a játékosság és a kreativitás mindvégig a foglalkozások része maradjon, a gyerekek a hímzési minták, a szőttes motívumok – szegfű, gránátalma, tulipán, farkasnyom stb. – alapján pecsétnyomókat készítettek, illetve a torpedójáték során is ugyanilyen ikonokat használtak.
A gyermekzsivajtól hangos udvaron a nap folyamán természetesen más népi játékok kipróbálására is alkalom nyílott. Különösen sokan vettek részt a csigafutamban, a karikadobálásban, a gólyalábon való járásban, a diótörésben és a célba dobálásban. Természetesen nem maradhatott el az ismerkedés a közkedvelt népi hangszerrel, a citerával sem. Hogy aztán a végén mindezt megkoronázza egy jó hangulatú közös népdaléneklés.
A megnyitó során Pallagi Marianna, a Pro Cultura Subcarpathica igazgatója arról szólt, hogy tíz évvel ezelőtt, amikor a Nagyberegi Tájházat megnyitották, legfőképpen azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy az intézményt élettel töltsék meg, hogy az idelátogató fiatalok betekintést nyerjenek a magyar paraszti kultúrába, és hogy őseik öröksége a mindennapi életük részévé váljon. Örvendetes, hogy a programok iránti érdeklődés azóta is töretlen.
Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ügyvivője köszöntőjében kiemelte: a magyar népi kultúra fontos identitásmegőrző tényező, emellett az egyén sokat gazdagodik azáltal, ha az életének szerves részévé válik. Mindez a XXI. század harmadik évtizedében sem veszített semmit aktualitásából.
Gál Adél, a Pro Cultura Subcarpatica munkatársa, programfelelős a tájházak napja kapcsán arra emlékeztetett, hogy e nagyszabású projekthez való csatlakozásuk szimbolikus jelentőséggel bír. Így adjuk tudtul mindenkinek, s jelezzük legfőképpen magunknak, hogy része vagyunk a Kárpát-medencei egyetemes magyar kultúrának.
A hagyományoknak megfelelően a tájház vendégeit kemencében sült lángossal kínálták meg.
