Az Európai Parlament aggodalmát fejezte ki a kárpátaljai magashegyi szélerőmű-beruházások miatt, külön kiemelve a Róna-havason tervezett turbinákat. A testület szerint a szélenergia fontos és fenntartható alternatíva, de fejlesztése nem járhat egyedi természeti élőhelyek, őserdők és védett hegyvidéki területek károsításával, írja Zaholovok.
Az Európai Parlament július 8-án elfogadott állásfoglalásában bírálta a Kárpátok magashegyi természetvédelmi területeire tervezett szélerőmű-fejlesztéseket. A dokumentumban külön is megemlítik a kárpátaljai Róna-havast, ahol 30 szélturbina telepítését tervezik.
A határozat szerint az Európai Parlament elismeri, hogy a szélenergia biztonságosabb és fenntarthatóbb alternatívát jelent a fosszilis energiahordozókkal szemben. Ugyanakkor hangsúlyozza: Ukrajnának a szélerőművi fejlesztéseket nem természetvédelmi szempontból értékes magashegyi területeken, hanem olyan helyszíneken kellene megvalósítania, amelyek már korábban energetikai infrastruktúra-fejlesztésre kijelölt területek.
A képviselők szerint az ukrán megújulóenergia-fejlesztés és a természetvédelem nem zárhatja ki egymást. A dokumentum arra hívja fel a figyelmet, hogy léteznek olyan alternatív helyszínek, amelyek nem tartalmaznak egyedi természeti élőhelyeket vagy őserdőket, és ahol már rendelkezésre állnak a szükséges bekötőutak.
A határozat megfogalmazásához a WWF-Ukrajna is ajánlásokat készített. A környezetvédők régóta arra figyelmeztetnek, hogy a magashegyi szélerőmű-beruházások nemcsak a tájképet, hanem a vízháztartást, az élőhelyeket, az erdőket és a Kárpátok ökológiai egyensúlyát is veszélyeztethetik.
A Róna-havasra tervezett beruházás körül hónapok óta komoly társadalmi vita zajlik. Egy, a Kárpátok védelmét követelő petíció mindössze hat nap alatt összegyűjtötte a szükséges 25 ezer aláírást. A beadvány szerzője, Andrij Tupikov veterán és biológus arra kérte Volodimir Zelenszkij elnököt, hogy állítsák le a magashegyi szélerőmű-építéseket, védjék meg a Kárpátokat, és hozzanak létre új természetvédelmi területeket a különösen értékes hegyvidéki régiókban.
Zelenszkij április végén válaszolt a petícióra, és közölte, hogy a kérdés megvizsgálását a miniszterelnöktől és a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkárától kérte. A petíció regisztrációja ugyanakkor nem ment zökkenőmentesen: a kezdeményezők szerint csak az ötödik próbálkozásra sikerült hivatalosan benyújtani, amit a szerző korábban az állampolgári jogok tudatos akadályozásaként értékelt.
A Róna-havason tervezett beruházás környezeti hatásvizsgálata szintén vitákat váltott ki. A minisztérium korábban pozitív következtetést adott ki a projektre, miközben a döntéshozatali folyamat során több mint 500 beadvány érkezett az ügyben.
A kárpátaljai hegygerincekre tervezett szélerőművek ellen a civil szervezetek és természetvédők továbbra is tiltakoznak. Szerintük a háború idején az energiabiztonság valóban kiemelt kérdés, de ez nem igazolhatja a Kárpátok legértékesebb természeti területeinek visszafordíthatatlan átalakítását.
