Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség
Az ukrajnai magyarok néphagyományai. Vallási és nemzeti ünnepek, attribútumok, jelentős események, népszokások.
Az ünnep varázsa lengte be a Nagyberegi Tájház szobáit és foglalkoztató termét. Mézeskalács, naranccsal kevert mák és citrom illata fogadta az oda belépőket. A Pro Cultura Subcarpathica az ünnep közeledtével karácsonyi foglalkozást szervezett december 20-án, mely egyben a félév záró alkalma is volt. A programra 53 iskolás érkezett két csoportban Beregdédából és Beregszászból.
Adventváró kézműves-foglalkozást szervezett a Pro Cultura Subcarpathica (PCS) civil szervezet a tél első napján a Nagyberegi Tájházban. Az alkalmon a Beregszászi 4. Számú Kossuth Lajos Líceum 30 második osztályos tanulója vett részt, akik ezúttal ünnepi asztaldíszeket készítettek.
A mezővári kultúrházban az utóbbi évek nehézségei ellenére zajlik az élet.
A mezővári kultúrház két fiatal vezetője számos településen mutatta már be azt, hogy a hagyományőrzés napjainkban is él. A magyar kultúra őrzését felvállaló Kovács házaspár a népszokások megtartása és óvása köré szervezik tevékenységüket. Vallják, ezek az események, szokások, ünnepek közösségösszetartó erővel bírnak.
A Nagybergi Tájházban továbbra is folytatódnak a Pro Cultura Subcarpathica által szervezett kézműves foglalkozások. Hétről hétre megnyílnak a tájház kapui a látogatók előtt. Az érdeklődés továbbra is töretlen. Kárpátalja magyar és ukrán tannyelvű iskoláiból jelentkeznek csoportok, akik egy-egy foglalkozás erejéig szeretnék kihasználni a tájház nyújtotta lehetőségeket.
A Búbos Kemence Civil Szervezet 2023. november 11-én szervezte meg immár nyolcadik alkalommal a Szent Márton nevéhez kötődő Márton-napi ünnepséget Sárosorosziban, amelynek a római katolikus plébánia adott otthont.
Mintegy félszáz iskolás vett részt a Nagyberegi Tájház szerdai tematikus foglalkozásán. A Pro Cultura Subcarpathica által hirdetett program középpontjában a Márton nap állt.
Kárpátalján vajon melyik község kötődik a legtöbb szállal a Rákóczi-szabadságharchoz? Vidékünkön ugyan melyik település bír a hordókészítés legnemesebb hagyományaival? Tessék megmondani, hol lehetett egészen a közelmúltig a legnagyobb eséllyel archaikus imákat, élőszavas meséket gyűjteni? A fentiekben felvetett költői kérdésekre egyetlen válasz adható: ez a hely a kuruc hagyományaira méltán büszke ugocsai település, Salánk. Ahol az elmúlt hétvégén tájházat avattak.
Amikor bő tíz esztendővel ezelőtt a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola az örökösöktől ajándékba megkapta ezt a portát a rajta található közel százéves tornácos lakóházzal és a hozzá kapcsolódó gazdasági épületekkel, akkor az intézmény vezetősége úgy határozott, hogy nem egy kisebb néprajzi múzeumot, hanem élő tájházat hoz létre, ahol a fiatalok megismerkedhetnek földműves eleink mindennapi életével, és emellett a különböző kézműves foglalkozások, népi játékok segítségével részeseivé válhatnak ennek a gazdag örökségnek, amely széleskörűen hasznosítható a jelenben is, hangzott el azon az ünnepségen, amelyet a Nagyberegi Tájházban tartottak az intézmény fennállásának tizedik évfordulóján.
Ez év márciusában alakult meg a kárpátaljai magyar gazdákat segítő „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány Gazdaasszony Tagozata, amely szeptember 9-én tagjai számára közös szilvalekvárfőzést szervezett a Nagydobronyi Magyar Ház udvarán.
