Szinte valamennyi, Kárpátalja lakosságát, s ezen belül az itt élő magyarokat foglalkoztató kérdés napirendre került azon a munkatalálkozón, amelyet a Mathias Corvinus Collegium beregszászi székházában tartottak a megye vezetői, illetve a kárpátaljai magyar érdekképviseleti és civil szervezetek, valamint különböző vállalkozások irányítói, a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzati Társuláshoz tartozó települések vezetői között.
A fórumra úgyszintén meghívást kaptak a vidékünkön működő diplomáciai képviseletek irányítói. A résztvevők egyperces néma főhajtással adóztak Barta József, a KMKSZ nemrég elhunyt elnökhelyettese, megyei képviselő emlékének.
Petei Judit, a megyei tanács KMKSZ frakciójának tagja, az alkalom kezdeményezője a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta.
Közös vívmányunkat, azt, hogy Kárpátalja továbbra is a béke szigete legyen, mindenképpen meg kell őrizni, mutatott rá Viktor Mikita, a Megyei Állami Katonai Közigazgatás vezetője. Aki a továbbiakban arra emlékeztetett, hogy az itt élő magyarság jelentős mértékben járul hozzá a soknemzetiségű vidék gazdaságának, kultúrájának a fejlődéséhez. Az európai népek nagy családjához tartozni kívánó Ukrajna vezetőinek, de ugyanúgy Kárpátalja irányítóinak is az egyik legfontosabb feladata, hogy a háborús körülmények ellenére megőrizzék a helyi közösségek működőképességét. Az ország legnyugatibb megyéje földrajzi elhelyezkedéséből adódóan rengeteg, ma még jelentős mértékben kiaknázatlan lehetőségekkel bír, mondta a kormányzó. Ugyanakkor nagy az itt élők felelőssége is, hisz a külföldről befektetési szándékkal hozzánk érkező üzletemberek, de az egyszerű turisták is először velünk kapcsolatba lépve szembesülnek azzal, hogy mennyire vagyunk elkötelezettek az európai integráció mellett, a mindennapi életben mennyire követjük az EU-s normákat.
Viktor Mikita díszokleveleket adott át mindazoknak, akik munkájukkal jelentős mértékben járultak hozzá az Európai Unióhoz való közeledéshez, e folyamat meggyorsításához, illetve sokat tettek az ukrán-magyar kapcsolatok elmélyítése érdekében.
Roman Szaraj, a megyei tanács elnöke beszámolt róla, hogy vidékünk lakói, önkormányzatai a háború kitörése óta több mint másfél milliárd hrivnyával támogatták a hadsereget. Az elnök örömének adott hangot azért, hogy a helyi közösségek, a megyei vezetés, valamint a megye képviselőtestülete közötti kapcsolat hosszú idő óta igencsak gyümölcsöző. Az elnök a szociális és az oktatási szféra támogatását, a határon átnyúló együttműködés hatékonyabb fejlesztését sorolta a legfontosabb és legsürgősebb feladatok közé.
Ezen a ponton el is érkeztünk a tanácskozás érdemi részéhez. Hisz az egészségügy helyzetének javítása, a határátkelők kapacitásának bővítése, a Beregszászt elkerülő út építése, a megyei vasútfejlesztés, újabb kamionterminálok létrehozásának kérdése mind-mind megvitatásra került. Számos javaslat hangzott el azzal kapcsolatban, hogy miként kellene tartalommal megtölteni az új, a korábbinál sokkal előrébb mutató nemzetiségi kisebbségi törvényt, továbbá, hogy mit kell tenni még a magyar nemzeti szimbólumok szabad használata érdekében. Mint az várható volt, több felszólaló is rámutatott arra, hogy a határzónára vonatkozó újabb rendelkezések mennyire megkeserítik az ott lakók életét, továbbá, hogy ma már a kedvezményezettek – például a sokgyermekes édesapák – sem lehetnek biztosak abban, hogy zavartalan lesz a határon való átkelésük.
Többször elhangzott, hogy a fórum résztvevői nagy várakozással tekintenek az ukrán és a magyar külügyminiszter közelgő ungvári találkozója elé.
Kovács Elemér
